MARY VASARHELYI OSZTJA AZ ÉSZT ÜGYNÖK-ÜGYBEN, KARIKÓ KATALINT ALÁZVA. EJNYE, MARIKA NÉNI...
Kevés gyomorforgatóbb dolgot tudok elképzelni annál, amit most a ballib értelmiség hangadó jajongói, önjelölt igazságosztói művelnek Karikó Katalin 1978-as, a pártállam titkosszolgálata által történt beszervezése kapcsán.

Az aljasságpálmát - mintegy szokás szerint - megint Vásárhelyi Mária viszi, akinek cseppet sem derogál például Kati Kariko-ként emlegetni az egyik legismertebb, ma élő, magyar tudóst. Azt az embert, aki Mary Vasarhelyi diplomás hungarofóbbal ellentétben, világ életében büszke volt a hazájára és arra, hogy magyarnak született.

De Karikó Katalint most meg kell alázni, sőt el kell végezni rajta a karaktergyilkosságot a’la ballib, függetlenül attól, hogy soha, egy sort nem jelentett senkiről... S történik mindez kizárólag azért, mert a tudós asszony szóba merészelt állni Orbán Viktorral. Na meg persze azért, mert a Vásárhelyi-félék évtizedek óta berzenkednek mindentől, ami okot adhat a nemzeti büszkeségre. Családi vonás.

Az ügynök-kérdés rendszeres előhúzása pedig nem más, mint a szokásos, szemforgató ballib technika kiteljesítése. Milyen szép is az, amikor Vásárhelyi Mária példálózik azzal, hogy a roppant felvilágosult Szabad Demokraták Szövetsége már a rendszerváltoztatás pillanatában követelte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, bezzeg a többi párt azóta is csak akadályozza az igazság fényre kerülését.

Mégis melyik igazságra tetszik gondolni, Marika néni? Az SZDSZ szelektív igazságára? Arra, hogy a magát liberálisnak hazudó párt és holdudvara csak úgy hemzsegett a pártállami vezetők és komcsi kollaboránsok gyerekeitől? (Pető, Bauer, Vásárhelyi, stb.)

Netán arra az igazságra, amelynek jegyében már a 80-as évek végétől elkezdték a pártállam legrafináltabbjai kiválogatni, és számukra kedvező módon megsemmisíteni az ügynökaktákat? Mondjuk úgy: a pesti legenda szerint, a rendszerváltoztatás környékén például ismert SZDSZ-közeli értelmiségiek pincéjében is nagyüzemben ment a szelekció, a legkínosabb akták ledarálása...

Arról az undorító csúsztatásról nem is beszélve, amilyen eszközökkel a mai baloldal át akarja tolni a döglött lovat a saját térfeléről a másik oldalra. Aljas módon azt hazudva, hogy a mezei ügynökök - akiket az esetek túlnyomó többségében kőkemény zsarolással, kényszerítéssel szerveztek be, s akik aztán vagy együttműködtek, vagy nem - volnának a pártállam legnagyobb bűnösei. Véletlenül sem azok a kommunista gazemberek, akik ezt a velejéig rothadt, gyilkos rendszert kiötlötték és üzemeltették, ugye Mary Vasarhelyi?

De ezek az identitászavaros, kommunista gyökerű, majd hirtelen haladó szélsőliberálissá vedlett uszítók most Karikó Katalint alázzák. Éppen ők. Akiknek a gyilkos, kollaboráns felmenői miatt a Karikó Katalinhoz hasonló nagyszerű magyarok, 1956 után százezrével menekültek el a hazánkból.

Minden patrióta magyar nevében üzenem Karikó Katalinnak: nagyon büszkék vagyunk rá, és kérem, ne gondoljon nehéz szívvel Magyarországra, néhány hangoskodó, beteglelkű, megrögzött magyargyűlölő miatt!