Radikális változásra szavazhat a baloldal által csődbe vitt Argentína!

Leon Romero mindent megtesz Javier Milei, argentin elnökjelöltért, akit a gazdaság fellendítését célzó radikális javaslatai miatt a hétvégi szavazás favoritjának tartanak a latin-amerikai országban. "Valami másra akarok szavazni" – mondta Romero, egy argentin pékséglánc 23 éves könyvelőasszisztense nemrég egy zsúfolt kampánygyűlésen. Amikor Mileinek a peso eltörlésére és a dollárral való felváltására vonatkozó terv részleteiről kérdezték, Romero elismerte, hogy nem tudja pontosan, hogyan működne ez – mennyit kapna a pesójáért, mikor váltanák át a fizetését, hogyan változnának az árak, vagy hogy biztonságos lesz-e pénzt tárolni a bankban.

Mindez komoly dilemma sok argentin számára, akik szívesen fogadják Milei ígéreteit a világ egykor egyik leggazdagabb nemzetének fellendítésére, de nem teljesen biztosak abban, hogy mindez hogyan fog megvalósulni. Milei szerint a dollár bevezetése arra kényszerítené a kormányt, hogy visszafogja a pazarló kiadásait, megszelídítse az inflációt, és mintegy 250 milliárd dollárnyi felhalmozott beruházást szabadítana fel. Érthető, hogy Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságának ilyen kockázatos átalakítása hihetetlenül összetett vállalkozás lenne.

Az, hogy az argentinok komolyan fontolgatják nemzeti valutájuk eltörlését – ami olyan szélsőséges lépés, amellyel eddig csak kevés ország próbálkozott –, jól mutatja, hogy az infláció milyen pusztítást végzett világszerte a világjárványt követően. Ha a fejlett világ nagy részén az éves infláció 10 százalékra, vagy még magasabbra szökött fel, sokkolva a fiatalabb generációkat, akik még soha nem tapasztalták az árspirálokat, akkor az állandó válságtól sújtott Argentínában 130 százalék fölé szökött, és még azt a népet is megtörte, amely évtizedekig tartó válságok során alakította ki pénzügyi túlélési taktikáját.

A választók vasárnap Milei, egy liberális kongresszusi képviselő, aki megesküdött, hogy "felgyújtja" a központi bankot; Patricia Bullrich, egy vállalkozásbarát koalíció képviselője; és Sergio Massa hivatalban lévő baloldali gazdasági miniszter közül választhatnak. Bár Argentínában a közvélemény-kutatások köztudottan megbízhatatlanok, Milei az augusztusi előválasztásokat mintegy 30 százalékos támogatottsággal nyerte meg, versenytársai csak néhány százalékponttal maradtak le tőle. Ha senki sem éri el a vasárnapi győzelemhez szükséges küszöböt, a két első helyezett november 19-én egy második fordulóban mérkőzhet meg egymással.

Még ha nem is értik teljesen, Milei támogatói azt mondják, hogy a dollárosítás terve – amely az árfolyam befagyasztását, a tőkekontroll feloldását, a peso és a dollár egy ideig történő szabad áramlásának engedélyezését, valamint a központi banki adósságnak egy offshore alapba történő átutalását foglalja magában – a legjobb esély a gazdaság normalizálására. Úgy látják, hogy ezzel megfékezhető az áremelkedés spirálja, amely olyan gyorsan történik, hogy senki sem tudja biztosan, mennyibe kerülnek a dolgok.

(A képeken Javier Milei kampányzáró nagygyűlése látható)
Milei politikai ellenfelei szerint elképzelései túl messzire mennek. Bullrich egy sor ortodox reformot kínál, amelyek szerinte a gazdaságot anélkül fogják erősíteni, hogy szükség lenne a dollárosításra, míg Massa, a jelenlegi baloldali kormány tagja a helyzet stabilizálását ígéri, miközben megőrzi a kormány laza pénzügyi politikáját. Argentínában a szegények aránya mára meghaladta a 40 százalékot, ami négy év alatt 5 százalékpontos emelkedést jelent. A pénznyomtatással finanszírozott, évek óta tartó költségvetési hiány után a kormány és a bankrendszer iránti bizalom a mélyben van. A peso 2019 óta értékének több mint 92 százalékát veszítette el.

Mileit egyébként a baloldali sajtó érthető módon szélsőjobboldaliként próbálja beállítani, de ez a jelző természetesen nem igaz a politikusra. Az elnökjelölt élesen ellenez mindenféle szocialista gondolatot, és a kommunizmusról is nagyon rossz véleménye van, valamint a kulturális marxizmust is élesen támadja. Társadalmi kérdésekben is konzervatív nézeteket vall, de a gazdasági életben teljes mértékben liberálisnak számít. Jól látszik tehát, hogy a ráaggatott jelzők csupán arra jók, hogy a baloldal megpróbálja lejáratni. Bár a felmérések nagyon megbízhatatlanok Argentínában, de az jól látszik, hogy Mileinek jó esélye van arra, hogy elnyerje az elnöki posztot a súlyos válságban lévő országban.