Ez történhetett Lengyelországban!

Bár még pontos eredmények nincsenek a lengyel parlamenti választásokról, de az alábbi tényeket mindenképpen érdemes mérlegelni, ha meg akarjuk érteni, mi történt Közép-Európa legnépesebb és legnagyobb államában:

1, Soha nem látott részvétel volt a lengyel parlamenti választáson. Az 1989-es rekordot több mint 10 százalékponttal szárnyalta túl a mostani részvétel. A történelmi tapasztalat, hogy ez általában kormányváltást szokott jelenteni.

2, Lengyelországban is nagyon magas volt az infláció az elmúlt hónapokban. A kiskereskedelmi forgalom és a reálbérek folyamatosan csökkentek. Az inflációt a kabinetnek nem sikerült elég gyorsan megfékeznie. Ezek bizony döntő szempontok lehettek a választók előtt.

3, A PiS az elmúlt hónapokban képtelen volt megújulni. Mindent az ukránokra tettek fel, és az egész ügy rájuk égett.

4, Lengyelországban sokkal gyakoribbak a kormámyváltások, mint Magyarországon. 2011-ben volt először, amikor a Donald Tusk vezette PO hatalmon tudott maradni. A politikai váltógazdaság iránti igény Varsóban sokkal nagyobb, és úgy tűnik ez most a PiS-en csattant.

5, A magyar baloldallal szemben a Tusk vezette ellenzéken nincs ott aza bélyeg, hogy az országot csődbe vitték, és szociális katasztrófát okoztak. 2015-ben egy prosperáló országot adtak át a PiS-nek. Az elmúlt években pedig a lengyel ellenzék sok elemében képes volt megújulni, és sok politikusuk lényegesen jobb képességű, mint bárki a magyar ellenzéki oldalon.

5+1: Lengyelországban a migráció nem olyan kézzelfogható, mint Magyarországon. Nincsenek a lengyeleknek közvetlen tapasztalataik az illegális bevándorlókról. Náluk nem lepték el a Keleti-pályaudvart, és nem volt röszkei csata sem. Nem kell a határukat naponta illegális migránsok ezreitől megvédeni. Éppen ezért a migrációs kérdés ott nem működik.