A friss Magyar Nemzet interjúmban kis magyar családtámogatás-történet. Olvassátok szeretettel: https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/igy-valtoztak-a-magyar-csaladtamogatasok-az-utobbi-75-evben
Köszönöm Kreft-Horváth Márk
A több évtizedes tapasztalat azt mutatja, minden pozitív, a családokat támogató intézkedésnek pár éves termékenység növelő hatása van csupán.
A rendszerváltáskor váratlanul közel másfél millió munkahely szűnt meg, jóval félmillió fölötti lett a munkanélküliek éves átlagos száma hazánkban, és a termékenység soha nem látott mértékben zuhanni kezdett. A GYED 1985-ös bevezetése után az első családokat sújtó intézkedés a 1988-tól megszűnő nagyon olcsó lakásvásárlási jelzáloghitel volt. Az infláció hatására az ingatlanárak úgy megnövekedtek, hogy már alig ért valamit a szocpol, s ráadásul 1996-ban a Bokros csomag megszüntette a GYED-et és a személyi jövedelemadó 1988-as bevezetése óta működő adókedvezményeit, köztük a gyermekek után járót is.
A kelet-európai blokk minden országában egészen az ezredfordulóig zuhant a termékenység. Az Európai Unió történetének eddigi legalacsonyabb termékenységi rátája 1,09 volt Bulgáriában 1997-ben, de Csehországban 1999-ben 1,13, Szlovákiában 2002-ben 1,19, Szlovéniában 2003-ban 1,2, Lettországban 2001-ben, Litvániában és Lengyelországban 2003-ban 1,22, Romániában 2002-ben 1,27 és Magyarországon 1999-ben 1,28. 2021-ben azonban Csehországban volt a második, Romániában a harmadik legnagyobb termékenységi ráta. A térség minden országa jelentősen javult, s szinte csak itt volt javulás az unióban.
Az ezredforduló idején azért állt meg nálunk a zuhanás, mert az 1998-ban megalakuló első Orbán-kormány visszavezette a gyerekek után járó adókedvezményt, valamint tandíjkedvezményt és a lakásvásárlók hiteltörlesztésére is bevezetett kedvezményt, 2000. január 1-től visszavezette a GYED-et, s létrehozott egy új kondíciójú, 5 éven át fix kamatú támogatott lakáskölcsönt.
Azonban a 2002-ben hatalomra lépő balliberális kormány ez utóbbit azonnal megszüntette, helyére jött a piaci alapú devizahitel. Ez a konstrukció egészen 2015-ig nehezítette meg a magyar családok életét. Továbbá 2002-2006 között mérséklődött, majd 2006-tól teljesen megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény, a lakásvásárlók hiteltörlesztésének kedvezménye és a tandíjkedvezmény is.
Gyurcsány Ferencék kormányon elérték, hogy Magyarországon akkor is csökkent a születésszám, amikor a térség országaiban növekedett.
A 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány, az adókedvezmények 2011-es visszaállításával kezdte meg tevékenykedését. 2013-ben jelentették be a gyed melletti munkavégzés tilalmának eltörlését (GYED extra), 2015-ben a szocpol helyett bevezették a jóval magasabb összegű CSOK-ot, majd 2019 július 1-től kiterjesztették, s bevezették mellé a szabad felhasználású babaváró kölcsönt. Ezek sikerrel növelték a házasságkötések számát és a termékenységet is
2022-ben 300 ezerrel kevesebb 20-40 év közötti nő élt Magyarországon, mint 2010-ben, de a gyerekszületések száma mégis jelentősen növekedett. 1,5 millióról 1,2 millóra csökkent e korcsoport létszáma.
A termékenység nagyon érzékeny, prociklikus változó. A családot tervezők számára fontos hírek megjelenése után 9 hónappal már érzékelhető a hatásuk. A DK rémhíreit kompenzálni kellene, s ezért lenne fontos a városban, vagy nagyobb településeken lakók számára minél előbb bejelenteni, hogy mire számíthatnak 2024-től. Az ígéret visszafogja a csökkenést, de lehet, hogy emelkedést is hozhatna az új intézkedések mihamarabbi bejelentése.

#magyarnemzet #születés #prociklikus #gyedextra #csok #babaváró #szocpol