Miért nem kerültek nemzetközi büntetőbíróság elé az iraki háború vezérei?

20 évvel ezelőtt indított támadást Irak ellen az Egyesült Államok vezette koalíció. Azóta kiderült, hogy a háború megindítását elképesztő hazugságokra alapozták. A Bush-kormányzat a háború indokolását elsősorban arra az állításra alapozta, hogy Irak, (amelyet az USA az 1990–1991 Öbölháború óta ellenségnek tekintett), állítólag tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, és hogy az iraki kormány fenyegetést jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára. Néhány amerikai tisztviselő hamisan vádolta Szaddám Huszeint az al-Kaida támogatásával, míg mások megemlítették az elnyomó diktatúra megszüntetésének és a demokrácia iraki néphez való eljuttatásának vágyát.

Egy 2004-ben, a szeptember 11-i bizottság által közzétett nyilatkozat szerint nincs bizonyíték arra, hogy Szaddám Huszein kormánya és az al-Kaida együttműködött volna egymással. Irakban soha nem találtak tömegpusztító fegyvereket vagy tömegpusztító fegyverek előállítására szolgáló létesítményeket. Ez azért lényeges, mert a Bush-adminisztráció tisztviselői számos állítást említettek meg a Szaddám Huszein és az Al-Kaida állítólagos kapcsolatról és a tömegpusztító fegyverekről, amelyek vázlatos bizonyítékokon alapultak és amelyeket hírszerzési tisztviselők is megerősítettek.

Az Egyesült Államok iraki háború előtti hírszerzéseinek indokolása súlyos kritikával szembesült mind hazai, mind nemzetközi szinten. A háború megindításáról szóló brit nyomozást, a Chilcot-jelentést 2016-ban tették közzé, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy szükség lehetett katonai fellépésre, ám akkor nem ez volt a legvégső lehetőség, és hogy az Egyesült Államok által indított invázió Irakot sújtó következményeit alábecsülte.

A konfliktus első három-négy évében becslések szerint 151 000–600 000 iraki halhatott meg. 2011-ben hivatalosan az amerikai csapatokat teljesen kivonták, de amerikai katonák tovább állomásoztak Irakban, a legtöbbet a szíriai polgárháború kirobbanása után újból aktivizálták.

Mindezek után joggal merül fel a kérdés minden józan emberben: Ha Vlagyimir Putyin háborús bűnös, akkor az akkori támadó koalíció vezetői miért nem azok? A válasz pedig roppant egyszerű: a történelmet mindig azok írják, akik a legerősebbek! Amíg az Egyesült Államokat a saját területén nem győzik egy háborúban, addig a vezetői bármit megtehetnek mindenféle felelősség nélkül! Ez bizony ilyen pofonegyszerű!

Dobrev Klára többször is 10 millió magyarról tett említést "ünnepi" beszédében.
A lényeget nem érti. Van még 5 millió magyar, akit nem hall a nagyvilág és ezek szerint ő sem.

Magyar tisztek a NATO törökországi támogató műveletében

Bozsik Viktor őrnagy, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) Nápolyi Összhaderőnemi Parancsnokság logisztikai tervező tisztje – több magyar…

Momentum: nem szabad tűzszünetetet kötni.
🫵Ezt mondjátok a sok százezer özvegy és árva szemébe!
👊Ez a baj a külföldről pénzelt politikusokkal! Csak a finanszírozók érdekeit szolgálják!

A franciáknál most ott tartanak, hogy miután Macron a Parlamentet megkerülve emelte a nyugdíjkorhatárt, már ma megbukhat a kormány. Erről pedig a teljes dollármédiában nem találsz SEMMIT.…

Miért lett vonzóbb szövetséges a fejlődő országok számára Oroszország és Kína, mint a nyugati nagyhatalmak?

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média