Ami sok, az sok. Elfogadhatatlan, hogy a Népszava újságírója náci és kommunista beszéddel vádoljon meg amiatt, hogy egy korábbi konferencián kifejtettem, hogy egyetlen ország médiája, így Magyarország médiája sem lehet kiszolgáltatott más országoknak vagy külföldi üzleti köröknek. A média tehát ilyen értelmében szuverenitási kérdés is. Egyébként a beszéd teljes szövege elérhető nyilvánosan, felmentés már csak ezért sem jár az újságírónak.

A Népszava újságírója (akinek a munkáltatója egy külföldről finanszírozott politikai erő hatalomra jutását támogatta a tavaly áprilisi választásokon) szerint tehát egy ország médiájának külföldi kiszolgáltatottsága vagy nem probléma, vagy ha mégis probléma, akkor erről tilos beszélni, mert ez a kérdés valójában nem szól másról, mint a Fidesz totális hatalmi szándékáról.

Ha létezik olyan gondolkodás, amely nem megy át a demokrácia rostáján, a huszadik század diktátorai viszont elégedetten csettintenének – mondván, vádold meg ellenfeled azzal, amire te készülsz –, akkor ez az. Bocsánatkérést nem várok, de ettől még ez a baloldali hozzáállás szégyenteljes.

Úgyhogy inkább röviden üzennék: Hogy is mondta a miniszterelnök? Azt kéne a baloldalon megérteni, hogy nem elég, ha befolyásos támogatói vannak az embernek, hanem szív is kell, meg hazaszeretet. Anélkül nem megy. És nem is fog menni soha.