AfD-földrengés Szász-Anhaltban: 44% – a CDU összeomlott, a tartomány új korszakba lépett!

A 2026. szeptember 6-i szász-anhalti tartományi választáson az AfD történelmi győzelmet aratott: a ZDF/ARD késő esti (kb. 22:30-as) előzetes eredményei szerint 44,2%-ot ért el (+23,4 százalékpont 2021-hez képest), miközben a CDU 17,4%-ra zuhant (–19,7).

A választási részvétel 76,9–78,1% volt, ami rekordnak számít a tartományban (2021-ben 60,3%). A 83 fős landtagban az AfD 39 mandátumot kapott, ami 3-mal elmarad az abszolút többségtől (42). A CDU 15, az SPD, a Zöldek és a Baloldal (Linke) egyenként 8, a BSW 5 helyet szerzett. Az FDP 2,5%-kal kiesett.
A végső hivatalos eredmény még nem állt rendelkezésre a számlálás idején (kb. 92%-os feldolgozottság mellett az AfD listás eredménye 45% körül mozgott).

Szász-Anhaltot 2002 óta folyamatosan a CDU kormányozta. Reiner Haseloff 2026 elején lemondott, utódja Sven Schulze lett, aki CDU–SPD–FDP koalíciót vezetett. A tartományi AfD-t a helyi Verfassungsschutz „biztosan jobboldali szélsőségesnek” minősítette. Ulrich Siegmund (AfD, 35 éves) volt a kihívó, Alice Weidel pedig történelmi eredménynek és egyértelmű kormányzati megbízatásnak nevezte a győzelmet. Siegmund kizárta a kisebbségi kormányzást.

A CDU-s Friedrich Merz kancellár számára a vereség újabb csapás, mivel a szövetségi politika elégedetlensége erősen rányomta a bélyegét a tartományi szavazásra.

Az AfD növekedésének legnagyobb forrása a korábbi nem szavazók mozgósítása volt: Infratest dimap szerint mintegy 157 ezer korábbi távolmaradó szavazott rájuk (az új AfD-szavazók több mint fele). További jelentős átáramlás: 83 ezer a CDU-tól, 19 ezer az FDP-től. A CDU szinte minden irányba vesztett szavazókat.

Az AfD mindkét nemnél, szinte minden korosztályban és a munkások körében (kb. 61%) a legerősebb lett. A férfiak 51%-a, a nők 40%-a szavazott rájuk; a 35–59 éves férfiaknál 57–58% körül volt az arány. Alacsonyabb iskolai végzettségűeknél erősebb, a magasan képzetteknél gyengébb.

A győzelem a keletnémet tartományokban jellemző elégedetlenség, polarizáció és a „régi pártokkal” szembeni bizalomvesztés eredménye. A szavazók változást akartak: gazdasági nehézségek, migráció, energiaárak és a szövetségi kormány teljesítménye voltak a fő motívumok. Az AfD-t sokan a „radikálisan más” erőként látták. Magas részvétel mellett a polarizáció működött – sokan az AfD-től való félelemből is elmentek szavazni, de a mobilizáció inkább az AfD-nek kedvezett.

Az AfD egyedül nem tud kormányozni, a többi párt pedig tűzfalat tart fenn. Elméleti lehetőségek:AfD + BSW: 44 mandátum.
CDU + SPD + Zöldek + Baloldal: 39 mandátum, szűk és ideológiailag törékeny.
CDU + SPD + Zöldek: csak 31.

A BSW szerepe kulcsfontosságú lehet egyes kérdésekben, de formális koalíciót a többség elutasítja. A helyzet hosszan elhúzódó tárgyalásokat vagy akár új választást is hozhat. Az eredmény precedensértékű: először ért el ilyen erős pozíciót egy ilyen minősítésű párt tartományi szinten a második világháború után, és további keleti választásokra is hatással lesz.