Rettegnek Brüsszelben és Kijevben: mi lesz ha győz a lengyel patrióta oldal 2027-ben?

A jövő évi választások előtt a lengyel ellenzék egyre jobbra tolódik, ami komoly következményekkel járhat az EU és Ukrajna számára – írta a Politico. A Jog és Igazságosság (PiS) párt, amely 2015 és 2023 között irányította az országot – és amely a jogállamiság és az LGBTQ+ jogok kérdésében többször is összetűzésbe került Brüsszellel –, pénteken szétvált. A viszály középpontjában Jarosław Kaczyński és a volt miniszterelnök, Mateusz Morawiecki közötti összecsapás állt.

A nagy kérdés az, hogy mit jelent ez a szakadás annak az országnak a politikai pályájára nézve, amely a NATO egyik legnagyobb haderejével rendelkezik, és az orosz invázió óta Kijev kulcsfontosságú stratégiai szövetségese. Az EU-párti Donald Tusk miniszterelnök szövetségesei ezt jó hírnek tekintik.

Könnyű belátni, miért lehetnek boldogok. A szakadás előtt a POLITICO közvélemény-kutatási összesítése szerint Tusk Polgári Koalíciója 32 százalékos, a PiS pedig 26 százalékos támogatottságot élvezett. A PiS támogatottsága most 22 százalékra zuhant. De nem ez a teljes kép. A jobboldali pártok egyesített erői továbbra is jó pozícióban vannak, ha összefognak a 2027-es választásokra. A pénteki szakadás pedig azt jelenti, hogy a PiS valószínűleg jobbra fog fordulni szövetségeiben, és az ideológiai konszolidációt választja a közép visszaszerzésére irányuló kísérlet helyett.

A Morawiecki vezette PiS-szárny azzal érvelt, hogy a pártnak szélesítenie kell a támogatói körét, és kevésbé harcias hozzáállást kell tanúsítania Brüsszel felé. Kaczyński viszont úgy tűnik, elszántan törekszik arra, hogy visszaszerezze azokat a szavazókat, akik a jobboldal szélsőségesebb szárnyához fordultak. Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy a lengyel radikális pártok mennyire tudnak majd közös programról megállapodni a PiS-szel.

A pénteki szakadás potenciális haszonélvezői között vannak olyan pártok, amelyek ellenzik Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását – és, mint például Grzegorz Braun Lengyel Korona Szövetsége, Lengyelország teljes kilépését szorgalmazzák az Unióból.

Lengyelországban 2027 őszén tartanak választásokat. A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján a jobboldali többség elérésének legvalószínűbb útjaihoz szükség lenne a Konfederacja pártra, Braun pártjára vagy mindkettőre. „Évekig nem volt alternatívája a lengyel jobboldali szavazónak. Ha valaki jobboldali nézeteket vallott, a Jog és Igazságosságra szavazott, mert más nem volt” – mondta Anna Bryłka, európai parlamenti képviselő és a Konfederacja alelnöke, amely a jelenleg teret nyerő radikális pártok közül a legnagyobb. „Ma már létezik ez az alternatíva. A Jog és Igazságosság egyszerűen elveszíti hegemóniáját a jobboldalon.”

Morawiecki, aki 2023-ig miniszterelnök volt, európai mércével mérve aligha volt centrista. A PiS-en belül azonban támogatói egy gazdaságilag liberálisabb és taktikailag kevésbé konfrontatív tábor képviselői voltak – és egy rivális hatalmi központot alkottak. A PiS azonban így is jobbra veszít a szavazóiból. Kaczyński a Konfederacja választóit visszaszerezni kívánva a keményvonalas volt oktatási minisztert, Przemysław Czarneket választotta miniszterelnök-jelöltjének. A közvélemény-kutatási eredmények ennek ellenére romlottak. „Miért választaná a szavazó a másolatot” – mondta Bryłka –, „amikor szavazhat az eredetire is?”

Azokban a felmérésekben, amelyek egy különálló Morawiecki-listát tesztelnek, a PiS támogatottsága 16 és 22 százalék közé esik, a Konfederacja körülbelül 13–15 százalékot, Braun pártja pedig körülbelül 10 százalékot szerez. Morawiecki „Rozwój Plus” (Fejlődés Plusz) projektjének támogatottsága a 5 százalékos parlamenti küszöb alatti értéktől körülbelül 7,5 százalékig terjed. Egy ilyen gyenge támogatottságú párt nem tud egyedül kormányozni. Bryłka feltételei a jobboldali szövetség kialakításához Brüsszeltől függenek: nem lehet több hatáskör-átruházás az EU-nak, nem lehet enyhíteni az éghajlatpolitikán, amelyet pártja 2019 óta ellenez, és határozott „nemet” kell mondani Ukrajna EU-tagságára.

Az összes ellenségeskedés ellenére Morawiecki szakadár tábora nem a politikai ellenfél felé tekint. Jabłoński elmondta, hogy csoportja továbbra is együttműködni szeretne a PiS-szel, és kizárta bármiféle megállapodást Tusk-kal – akinek koalíciója, mint mondta, továbbra is az ellenfél marad. Az egyetlen személy, aki áthidalhatná a széttöredezett jobboldalt és egyesíthetné azt, Karol Nawrocki elnök, akit tavaly választottak meg a PiS és a Konfederacja szavazóinak támogatásával – és Varsóban már hónapok óta keringnek a pletykák egy, az ő elnöki égisze alatt álló egységes jobboldali listáról.

Az IBRiS által végzett egyik közvélemény-kutatásban a jobboldali pártok együttes támogatottsága nem csökkent a PiS-en belüli szakadás után. Sőt, enyhén emelkedett, 47,5 százalékról 47,9 százalékra. Úgy tűnik, hogy a Kaczyńskit elhagyó szavazók máshol keresnek menedéket a jobboldalon, nem pedig Tuskhoz állnak át. Eközben a miniszterelnök saját koalíciója is szétesőben van: kormányzati partnerei közül csak a Baloldal van állandóan a parlamenti küszöb felett szerepel a közvélemény-kutatásokban.
Tusk túlélésének jelenleg legvalószínűbb útja az, ha a négy jobboldali pártból egy nem kerül be a parlamentbe.

Úgy tűnik a működő és emberséges Magyarországon ez a válságkezelés. Megfenyegtni mindenkit, aki nem teljesíti az őrült császár minden kívánságát. Függetlenül attól, hogy az a lakosság, a vállalati…

Puskás úr, a mérce, az érték, a semmi embere vagy inkább algoritmusa az alábbi üzenettel örvendeztetett meg. Mit lehet erre a nyálcsorgató Tiszás okoskodásra mondani szombat éjjel: áradjàl öreg;…

Szakács István hülyére vette a nagyeszű Oliver White-ot #szakacsistvan #oliverwhite #hőség
Szakács István hülyére vette a nagyeszű Oliver White-ot #szakacsistvan #szakacspista #oliverwhite #hőség #vízhiány #nincsmeleg

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média