Apró Antal, Apró Klára, Apró Piroska, Dobrev Klára és persze Gyurcsány Ferenc – Avagy az árnyékkormányzás mesterei.

Miért most alakítanak árnyékkormányt Dobrev Kláráék? Nem lehet, hogy már ’56 óta „ők” árnyékormányoznak? Csak az elfogult szemlélőnek tűnhet úgy, hogy három miniszterelnök is az „Apró-klán” támogatásával és beleegyezésével kerülhetett hatalomra? [Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai]. Nem beszélve arról, hogy Dobrev Klára nagyapja a szovjetek egyik legfontosabb embere volt a Magyar Népköztársaságban [Kádár Apró Dögei], nagyanyja pedig kominternes, és egy visszaemlékezés szerint ’56 után az állambiztonság egyik átvilágítója. De gondolhatunk arra is, hogy Apró Piroska már a lassan visszasírt Horn Gyula kabinetfőnökeként is „árnyékkormányozhatott”.

––––

„A Demokratikus Koalíció elnöksége a mai napon arra kérte fel Dobrev Klárát, hogy alakítsa meg a magyar történelem első igazi árnyékkormányát és mutassa meg: van kormányzóképes alternatíva, van remény és van kiút a megélhetési válságból, amelybe Orbán Viktor taszította hazánkat”.

Ennyi a hír, nem is kell több. Árnyékkormány alakul hát, azaz mintha új nevet adnának a hálózatnak. Pedig nincs ebben semmi új.

Sokan gondolják úgy, hogy a KGB-s bekötésűnek tartott Apró Antal egyfajta árnyékkormányt, árnyékkormányzást hozott létre a szovjetek által ’56-ban felemelt, egykori belügyminiszter Kádár János mögött. Az tény, hogy a „Kádár Apró Dögei” hármas középső tagja komoly szerepet vállalt a diktatúra látszólagos átalakításában, a Legvidámabb barakk látszatállamának megteremtésében, és végső soron az ország kifosztásában, eladósításában, a társadalom agymosásában.

Feleségét, Apró Klárát is szoros kapcsolatok fűzték a szovjetekhez. Férjétől eltérően ő bizonyíthatóan sokat tapasztalt kommunista volt. A Szovjetunióban is tanult, ott képezték ki a Kominternnél [a vörös hálózatépítés iskolapéldája], már a sztálini tisztogatás idején. Akkor történt élete egyik nagy pillanata: találkozott a nem sokkal később kivégzett Kun Bélával. Beszervezte az akkori NKVD vagy sem? Fogalmunk sincs – az biztos, hogy ahogyan Apró Antalban, benne is megbíztak a szovjetek.

Ismert, hogy Apróék fiából állambiztonsági tiszt lett [informálisan hallottam, hogy számtalan közelebbi-távolabbi Apró-rokon dolgozott ezen a területen, egyszer ennek is utána kellene menni, nem kis munka ez sem]. Az is köztudott, hogy lányuk, Apró Piroska külkeresként folytatta. Az első kulcshelyszín talán Szófia lehetett, ahol Piroska megismerkedett a bolgár impexessel, Petar Dobrevvel. Előtte lehetett az a románca a szigorúan titkos tiszt Medgyessy Péterrel, aminek később még komoly szerepe lett.

De még valamit Apróékról és az állambiztonságról: egy korábbi tiszt visszaemlékezése szerint Apró Klára [Piroskáék anyja, Klára nagymamája] vezette azt a bizottságot, amely ’56-ban megvizsgálta a korábbi „ávósokat”:

„Az ávósok közül pedig egyre többen jelentkeztek szolgálattételre. A me­gyékben, ahol a lakosság személyesen ismerte kilétüket, az állományt kölcsö­nösen áthelyezték egy másik megyébe. [...] kivétel nélkül min­denkit alkalmasnak talált az Apró Antalné vezette bizottság. Megkezdőd­tek a letartóztatások, az erőszakos, bántalmazással járó kihallgatások. Még évekig gyűjtötték a fényképeket, filme­ket, a külföldi lapokban megjelenteket is, hogy a különböző események részt­vevőit felkutassák.”

Nos, ez volt a nagymama. Bár a fenti információ egyelőre meg nem erősített, szerzője Gergely Attila kémelhárító alezredes volt. Szóval nem a sarki fűszerestől hallottuk.

Aztán propaganda ide, konszolidáció oda, hitelből jóltartás amoda, teltek az évtizedek, és Kádár Apró Dögei már vesztésre álltak. Mármint bukásra. A szocializmus a végét járta, ideje volt a váltásra készülődni. A rendszerváltást, rendszerváltoztatást nem lehetett „egy Apróval” a porondon véghezvinni. Mi történt? Jobb volt a háttérben maradni, kulcspozíciókban, de a közvélemény előtt sokáig rejtve. Illegalitásban. Ezt úgy megtanulták ezek a Szovjetunióban is képzett állítólagos kommunisták, mint a többiek a Tízparancsolatot. Éppen ezt tette Apró Piroska [hogy az állambiztonsági rokonokról ne is beszéljünk], csendben, a sajtó által nem zaklatva tollasodtak, megtartották, sőt, növelték a befolyásukat, majd maga Piroska a rovott múltú Horn Gyula kabinetfőnöke lett. Viszonylag, de csak viszonylag ismert.

Kabinetfőnök – a közvélemény jelentős része azt sem tudja, mit jelent. Milyen hatalmat.

Nevezhetjük árnyékharcosnak? Vagy árnyékelvtársnak?

A még nagyobb idők 2002-ben jöttek el. Ekkor Apró Piroska szürkécske ex-szeretője [jó, ezt utóbbi romantikusabban mesélte], az szt-tiszt Medgyessy Péter lett a miniszterelnök. Nyilvánvaló, hogy ebben döntő befolyása volt az Apró-klánnak. A rossz nyelvek szerint az eredeti megállapodás szerint négy évig „Megyó” lett volna a látszat-vezető, aztán Apró Piroska veje, Gyurcsány Ferenc. Aztán máshogy alakult. „Megyó” megbukott, talán nem is azért, mert szt-tiszt volt – ezt ugyanis a botrány idején látszólag megúszta –, hanem különböző összetett machinációk miatt. Ekkor jöhetett el Gyurcsány ideje. „Megyó” kampányfőnöke, Dobrev Klára így egy ideig „munka nélkül” maradt.

Medgyessy – bár strapabíró, vastagbőrű embernek tűnik – valószínűleg nem viselte túlságosan jól ezt a váltást. Hiszen addig folyamatosan csak emelkedett. Onnan nagyon nehéz lehet ekkorát esni.

Mostanában egyre nyíltabban beszél. Akár a megbuktatásáról is, az ahhoz vezető „szt-tiszt-ügyről”.

„Az úgynevezett barátaim körében is volt, akinek az érdekében állt, mert pályáztak volna a miniszterelnökségre, csak nem akartak megküzdeni azért, hogy ők miniszterelnökök legyenek, mert az egy nagyon nagyon nehéz út. Úgy gondolták, hogy készen kaptak egy lehetőséget” – mondta titokzatosan Medgyessy egy bulvárlapnak. A 2021-es beszélgetésből „az is kiderült, hogy nem tartja a kapcsolatot, de rossz viszonyban sincs egykori kampányfőnökével, Dobrev Klárával”.

„– Nem azonosítom őt teljesen a Gyurcsánnyal, de hát azért nem lehet elvonatkoztatni sem” – mondta. Bár a lap szerint „az őt a kormányfői székben követő Gyurcsány Ferencre nem haragszik, sőt hálás neki, mert »lehet, néhány betegségtől megmentette« őt, ugyanakkor csalódott is benne.

– Jobb embernek hittem. Mindazon események, amik 2003 végén és 2004 elején végbementek, abban a Ferinek azért volt sok szerepe.”

Majd: „Medgyessy, ha tudta volna, hogy csak két évig maradhat miniszterelnök, akkor is elvállalta volna, ugyanis – mint mondja –, nem a hatalom érdekelte.”

Hát akkor mi? – tehetnénk fel a kérdést.

Bármilyen óvatosan is fogalmazott Medgyessy, pár dolog azért kiderül: azt gyanítja, hogy azok a barátai is megbuktathatták, akik miniszterelnökök akartak lenni, de nem akartak megküzdeni érte. [Gyurcsány Ferencből lett miniszterelnök.] Bár nem haragszik akkori bizalmasára, Dobrev Klárára, azért nem tudja elvonatkoztatni Gyurcsánytól. [Miért jött ez elő, ha nem azt gondolná, hogy Gyurcsányék keze volt a dologban?] És azért utóbbit „jobb embernek hitte” [ki tudja, miből és miért, bármilyen forrást olvasunk Gyurcsányról, egyikben sem nevezik „jó embernek”], és azért sok szerepe volt a megbuktatásában.

Azért ez így elég egyértelműnek tűnik. Más kérdés, hogy egy másik interjúban arról beszélt, hogy Gyurcsány önjáró volt, és már miniszternek sem Piroskáék rakták oda.

De: ha feltesszük, hogy az Apró-klán befolyása hatalmas volt, akkor nagyon nehéz nem úgy látni ezt a történetet, mint Gyurcsány Ferenc bevezetését a politikába. Medgyessy Péter [Apró Piroska ex-szeretője] ugyanis teljesen elfogadható volt az MSZP-nek. Ha Horn levetetett pufajkája nem zavarta az egykori MSZP-t, akkor miért zavarta volna az, amiről nem is tudtak. [Szt-tiszti múlt]. Más meg minden stimmelt: fontos politikai szerep a diktatúrában, majd a szokásos forgóajtós-ténykedés [ Paribas Bank Rt., Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., Hornék pénzügyminisztere, Inter-Európa Bank, Atlasz Biztosító Rt.].

[[Forgóajtós-élet: egyszer az üzleti világban, máskor a politikában tűnnek fel, közte, előtte, utána mondjuk véleményvezérek a sajtóban.]]

Hozzá képest Gyurcsány kevéssé volt bevezetett. KISZ-es vezető múltja még rendben volt, egy volt a sok seggnyaló közül, aki a nyolcvanas évek végén is vállalta a szocializmust. Viszont sokakat zavarhatott, hogy a Horn-féle gárdához képest feltűnően mohó, gátlástalan volt. Creditum, Altus és közben gazdagodott is. A szürke Megyóhoz képest Gyurcsány inkább tűnt neoliberális mini-oligarchának, mint szocialista politikusnak. Ráadásul fiatal is volt. Ha nekem lenne egy árnyékkormányos mestertervem, az pont így festene:

– Miniszterelnököt csinálok az azonnal és bármikor megbuktathatónak vélt Megyóból [állambiztonsági szálak és kapcsolatok a zsebben], aztán jöhet Gyurcsány, a családba befogadott, aki mindig is hálás lesz majd a klánnak. „Majdcsak irányítjuk” – gondolnám én „árnyékkormányosként” arról az emberről, aki tényleg kívülről jött, szegénységből, egy alkoholista, tolvaj apuka gyermekeként.

Aztán történt, ami történt. Gyurcsány tulajdonképpen megbuktatta saját magát. Vagyis: bár nem állt fel, később csak elő kellett húzni egy másik egykori creditumost, Bajnai Gordont.

Mi maradt Apróéknak akkor már Gyurcsányostúl? Nem az árnyékkormányzás éppen? És mi történik azóta az ellenzékben? Nem az árnyékirányítás, árnyékbomlasztás éppen?

Egy dolog biztos: ember nem örült úgy az árnyékának, mint a NER és a Fidesz a Gyurcsány, Dobrev And Co.-nak.