Politikai összeomlás jön Németországban?

Még 2022 március végén Németország zöld alkancellárja arra kérte az embereket, hogy takarékoskodjanak az energiával, ahol csak tudnak: "Minden megtakarított kilowattóra energia segít", és ezt a kérést júniusban, az európai energiaválság közeledtével is megismételte Robert Habeck. Úgy tűnik, Berlin a kilowattórákat számolja, de a terawattórák nem érdeklik - állapította meg Ralph Schoellhammer az Unherd oldalán megjelent cikkében. 2021-ben hat atomerőmű több mint 65TW/h-t termelt, ami a német villamosenergia-termelés nem kevesebb mint 13 százalékét adta. Ezek közül három erőművet 2022 elején bezártak, a maradék három pedig idén decemberben fokozatosan leáll. Bár más európai államok és a német ipar is felszólította a kormányt, hogy tartsák őket üzemben, a kormány egyelőre nem hajlandó felülvizsgálni eredeti terveit.

A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok koalíciós kormánya úgy tűnik, hogy nincs kapcsolatban a szavazóbázissal, amely a közelmúltban drámai módon az atomenergia-párti irányba mozdult el. Több felmérés is kimutatta, hogy a németek legalább 60 százaléka szeretné elhalasztani az atomenergia kivezetését, beleértve a Zöldek támogatóinak meglepő 61 százalékos többségét. Politikusaikkal ellentétben úgy tűnik, hogy az átlagos németek jobban átlátják az országot fenyegető szörnyű gazdasági kilátásokat. A jövő évre előre jelzett energiaárak napról napra rekordokat döntenek, hiszen az áramár már több mint 700 eurót tettek ki MWh-ként - szemben a 2010 és 2020 közötti 45 eurós átlaggal.

Az energiahiány okozta problémák pedig kezdenek súlyosbodni, és más problémák is erősítik ezt a folyamatot: Franciaország atomerőműveinek rendelkezésre állása jelenleg 50 százalék alatt van, a szélerőművek előrejelzései pedig olyan alacsonyak, hogy a turbinák nem lesznek képesek betölteni a hiányt. Mindez további felfelé irányuló nyomást gyakorol az inflációra. Németország szakszervezetei kezdik beárazni a várható inflációt, ami egyre közelebb sodorja a gazdaságot a bér-árspirálhoz. Amint arról Holger Zschaepitz beszámolt, a kikötői dolgozók például már aláírták, hogy 2022 júliusától 9 százalékos béremelést kapnak, amelyet 2023 júniusában 4,4 százalékos emelés követ, beleértve egy olyan különleges záradékot, amely akár 5,5 százalékos emelést is lehetővé tesz. A német munkavállalók valószínűleg helyesen ítélik meg a közelgő inflációt, amely még nem jutott el a fogyasztókhoz - olvasható a cikkben.

Ahogy a termelői árindexek (PPI) mutatják, ez meg fog történni, és optimistának kell lenni ahhoz, hogy az infláció kétszámjegyű érték alatt maradjon. Júliusban a PPI éves szinten 37 százalékkal nőtt, ami újabb negatív rekordot jelent a német gazdaság számára. Ezzel párhuzamosan a német átlagemberek megtakarításai kimerülnek, mivel egyre több háztartásnak kell megbirkóznia az emelkedő árakkal - tette hozzá a cikk írója. Ha mindezt kombináljuk az euróövezetben várható recesszióval, Németország súlyos gazdasági helyzettel néz szembe. Nem meglepő, hogy a német kormánynak - vagy legalábbis egyes részeinek - egyre nagyobb politikai költségei is vannak. Úgy tűnik, egyelőre csak a Zöldeket nem érintik a negatív közvélemény-kutatási trendek.

Olaf Scholz szociáldemokratái viszont 25 százalékról 19 százalékra estek vissza, és messze lemaradtak a konzervatív ellenzéktől, amely 28 százalékot szerezne, ha ma tartanák a választásokat. A további kilátások borúsak. Németországban a következő naptári év átlag alatti termést, műtrágyahiányt és növekvő élelmiszerárakat ígér. Az életszínvonal csökkenni fog. Várhatóan ugyanez fog történni Olaf Scholz mutatóival is - zárul a cikk.