Itt a vége: Kína tényleg lenyomja az Egyesült Államokat!

Kína a gazdaság területét érintő legtöbb versenyben felzárkózott az Egyesült Államokhoz, sőt néhányban meg is előzte azt - derült ki a Belfer Center nevezetű amerikai agytröszt jelentéséből. A dokumentum azt jósolja, hogy a jelenlegi ütemben Kína egy évtizeden belül gazdaságilag megelőzi az Egyesült Államokat. Vásárlóerő-paritáson (PPP) mérve - amely a nemzetgazdaságok összehasonlítása abból a szempontból, hogy az egyes nemzetek mennyit tudnak vásárolni a saját valutájukkal a saját piacukon eladott árakon - Kína már most megelőzte az USA-t, és a világ legnagyobb gazdaságává vált .

Vásárlóerő-paritáson mérve Kína gazdasága már 2000-ben 36 százalékkal volt nagyobb, mint az Egyesült Államoké, míg 2020-ban a Nemzetközi Valutalap szerint 115 százalékkal. Ami a kereskedelmet illeti, a jelentés szerint Kína mostanra kiszorította az USA-t: 2018-ra 130 országnak volt nagyobb kereskedelmi forgalma Kínával, mint az USA-val, és ezen országok több mint kétharmada több mint kétszer annyit kereskedett Kínával, mint Washingtonnal. A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) januári elindításával Kína mostanra a világ legnagyobb szabadkereskedelmi blokkjának vezetőjeként is megelőzte az Egyesült Államokat - olvasható a jelentésben.

Kína kereskedelempolitikája nem egyszerűen arról szól, hogy több gazdagságot teremtsen Kína számára, hanem mint a legtöbb dolog, amit Kína tesz, ez is egy módja annak, hogy növelje Kína hatalmát és más országok tőle való függőségét: Ahogy Hszi Csin-ping tavaly áprilisban kifejtette, Kína stratégiája a kereskedelmi kapcsolatok erősítésében nem csupán a saját gazdasági növekedésének ösztönzése. Hanem az is, hogy növelje más nemzetek Kínától való függőségét" - állapította meg a Belfer Központ. "Kína célja - Xi szavaival élve -, hogy szorosabbra fűzze a "nemzetközi termelési láncok Kínától való függőségét... Xi stratégiája működik - nemcsak másokkal, hanem az Egyesült Államokkal is. 2021-ben a Kínából származó termékek vásárlása tette ki Amerika 1 billió dolláros kereskedelmi deficitjének közel felét. Ma az USA a világ legnagyobb adósa, Kína a legnagyobb hitelező - olvasható a tanulmányban.

Ami a gyártást illeti, Kína már egy évtizeddel ezelőtt kiszorította az Egyesült Államokat: Peking olyan gyártási ökoszisztémát hozott létre, amely lehetővé teszi számára, hogy szinte mindenben domináljon - állapította meg a jelentés. Kezdetben olcsó fogyasztási cikkek olcsó gyártójaként Kína 2010-ben a világ legnagyobb gyártójává vált, és 2019-ben a globális gyártási hozzáadott érték 29 százalékát adta - ez 20 százalékpontos növekedés 2000-hez képest. Kína ma a globális gyártás egyharmadát adja, míg az USA kevesebb mint egyötödét állítja elő.

“Kína kereskedelmi többlete a világgal szemben 2021-ben 675 milliárd dolláros rekordot ért el, ami 60 százalékos növekedést jelent a járvány előtti szinthez, 2019-hez képest.” Kína mostanra a világ legnagyobb gyártója és exportőre számos alapvető fontosságú terméknek, köztük a finomított ritkaföldfém-ásványok 90 százalékának, a napelemek 80 százalékának, a számítógépek 50 százalékának, és az elektromos járművek 45 százalékának.

Továbbá 2020-ban először fordult elő, hogy a Fortune Global 500-as listáján nem az Egyesült Államok, hanem Kína adta a legtöbb vállalatot. A lista élén Kína állt 124 céggel - megelőzve az Egyesült Államok 121 vállalatát. Húsz évvel ezelőtt ezen a listán csak tíz kínai vállalat szerepelt - jegyezte meg a Belfer Center. Hogy ez az új világgazdasági rend mit jelent a jövőre nézve, valószínűleg nehéz elképzelni sokak számára, akik az Egyesült Államokra mint a világ vezető hatalmára tekintettek. Kína gazdasági felemelkedése és az USA válasza - vagy annak hiánya - fogja meghatározni a 21. század uralkodó értékeit.

Állítsd be, hogy kiket követsz (országos politika, közélet, helyi erők és média)! Beállítom

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média