Mikor vonul be Kína Tajvanra?

Kína a héten végrehajtotta az eddigi legnagyobb hadgyakorlatát a Tajvani-szorosban, és egy sor fontos nyilatkozatot tett, többek között az államtanács Tajvan-ügyi hivatala kiadta harmadik fehér könyvét. A kiadvány címe így hangzik: "A tajvani kérdés és Kína újraegyesítése az új korszakban". A dokumentum a Tajvanról szóló két korábbi Fehér Könyvtől hangvételében és hangnemében is teljesen eltérő.

Röviden az újabb Fehér Könyv azt állítja, hogy az újraegyesítés nemcsak a Kínai Kommunista Párt "történelmi küldetése", hanem "elengedhetetlen Kína megfiatalodásának megvalósításához". A kommunista párt Hszi Csin-ping elnök vezetése alatt "új és innovatív intézkedéseket fogadott el Tajvannal kapcsolatban". Ezt az "újraegyesítés új kiindulópontját" Kína Tajvan-politikájának "új normális" állapotaként említi - derült ki az Asia Times elemzéséből.

Nyilvánvaló, hogy minden civilizációs állam, így Kína esetében, különösen a birodalmi impulzusokkal és rendszerformáló képességekkel rendelkező birodalmak esetében, a szemantika szimbolikájának megértése a valószínűsíthető pályájuk értelmezésében nagyon fontos szerepet játszik. E prognózisra tekintettel a kínai-tajvani kapcsolatok "új normális" helyzete a médiakommentárok témájává vált.

A harmadik könyv többek között abban különbözik a korábbiaktól, hogy a címbe bekerült az "Új korszak" kifejezés. Hszi Csin-Ping az utóbbit úgy határozta meg, hogy az eltávolítja Kínát Teng Hsziao-Ping "rejtsd el erősségeidet és várd ki az időt" tézisétől. Különösen most, a 20. pártkongresszus előtt, ahol Hszi egy példátlan harmadik hivatali ciklusra pályázik, ez a radikalizálódás mindenki számára látható. Másodszor, a könyv címe is egy érdekes szófordulattal jár: a "Kína újraegyesítéséről" a "Kína újraegyesítésére", ami egy Kínát jobban megcélzó újraegyesítés felé irányuló állításra utal.

A harmadik különbségtétel sokkal fontosabb. Az 1993. augusztusi és 2000. februári fehér könyvekhez képest, eltörölték korábbi kötelezettségvállalásukat, miszerint "bármilyen kérdésről lehet tárgyalni", amíg Tajvan elfogadja, hogy csak egy Kína van, és nem folytat szeparatista politikát. Ez ismét megerősíti Peking növekvő meggyőződését, hogy az újraegyesítést a saját feltételei szerint hajtja végre. Negyedszer, a korábbi kettőtől eltérően ez a harmadik Fehér Könyv viszonylag erősebb utalást tesz a katonai erő használatára az újraegyesítés megvalósítása érdekében. Ötödször, a Fehér Könyv e heti kiadását más nyilatkozatok kísérték, amelyek megismételték, hogy Kína adott esetben nem mond le a hadseregének alkalmazásáról.

Mindezek fényében az Asia Times nem számít arra, hogy a közeljövőben konkrét katonai csapást hajtana vére Kína, de Peking valószínűleg a "harcos diplomácia" stratégiáját választja, amelyet Tajvan időnkénti be nem jelentett tengeri és légi blokádjai kísérnek, és várhatóan ez lesz az új norma. Az összkép Tajvan körül azonban továbbra is rendkívül bonyolult, mindezt pedig kiegészítik a szigeten lévő belpolitikai csatározások is. Nem kizárt, hogy a 2024-es választásokat követően egy Kínával barátságosabb kormányzat kerül hatalomra, miközben a térség államai feszülten figyelik a térségben zajló nagyhatalmi izmozást.