A gazdasági csőd sodorhatja el a Magyarország közelében lévő országot!

Az elmúlt hetekben számos magas rangú személy, legutóbb António Guterres, az ENSZ főtitkára érkezett Kisinyovba, Moldova fővárosába. Az ország teljes mértékben megérdemli a magyar közvélemény figyelmét is, mivel február 24-e óta 450 ezer ukrán menekült érkezett hozzájuk, akik közül 95 ezren ott maradtak. A Carnegie Europe elemzése szerint Moldova sebezhető EU-párti kormányának - amely márciusban hivatalosan is kérte az uniós tagságot - támogatásra van szüksége, de abban már sokkal kevésbé vagyunk tisztában, hogy mire van leginkább szüksége.

Fennáll a veszélye annak, hogy túlértékeljük az országot fenyegető katonai fenyegetést Oroszország részéről, és alábecsüljük a gazdasági fenyegetést.

A kisinyovi brit nagykövetség korábban azt közölte: "nincs okunk feltételezni, hogy a Moldovai Köztársaságot közvetlen orosz katonai agresszió fenyegeti. Egy Dnyeszteren túli lépés csak akkor lehetséges, ha az oroszoknak sikerülne elfoglalniuk Odesszát”. Az utóbbira egyelőre nem sok esély van.

A Carnegie Europe úgy véli, a második elméleti veszélyt a Dnyeszter keleti oldalán lévő oroszbarát szeparatista régió helyzetével kapcsolatos konfliktus kiújulása jelentheti. Azonban a harminc évvel ezelőtti háború befejezése óta szinte nem volt erőszakos cselekmény, de az elmúlt hónapban megugrottak az erőszakos incidensek, rejtélyes robbanások és az infrastruktúra elleni támadások sorozata - szerencsére áldozatok nélkül.

Kisinyov és Tiraszpol egyaránt a diplomáciai csatornákon keresztül próbálta csillapítani a feszültséget. Ironikus módon a moldovaiaknak kellett megnyugtatniuk néhány indulatos kijevi tisztviselőt, akik sokkal erősebb kijelentéseket tettek a Dnyeszteren túlról, mint maguk a moldovaiak, megismételve, hogy ők csak a konfliktus békés megoldására törekszenek.

Ha a biztonsági fenyegetéseket jól is kezelik, Moldova belső helyzete még mindig ingatag, és a politikai polarizáció még mindig erős. A korábbi kormánypárt, az Igor Dodon volt elnök vezette szocialisták igyekeznek a jelenlegi helyzetet a maguk javára kihasználni.

A Carnegie Europe szerint a legnagyobb problémák, amelyekkel Moldovának most meg kell küzdenie, gazdasági jellegűek. A hazautalások csökkenő tendenciát mutatnak, az országra nagy terheket rónak az ott lévő ukrajnai menekültek, és az IMF aggódik amiatt, hogy a kormányt annyira "túlterheli" a válságkezelés, hogy elvonja a figyelmet a reformprogram legfontosabb részétől, a rendszerszintű korrupció felszámolásának küzdelmétől.

A Dnyeszteren túli kérdés azonban nem választható el a gazdasági problémáktól, mivel Moldova két része, bár politikailag nem kapcsolódik egymáshoz, gazdaságilag egyetlen, bár diszfunkcionális egységet alkot. Moldova jelenleg az áramszükségletének nagy részét egy Dnyeszteren túli erőműből szerzi be, amelyet orosz gázzal táplálnak. Valójában a Dnyeszteren túli régió üzleti modellje a Gazpromtól ingyen vagy szinte ingyen kapott gázra épül – olvasható az elemzésben.

Ha tehát a Moldovának nyújtott hosszú távú gazdasági támogatás az EU egyik kiemelt prioritása, akkor a támogatás egy részét Dnyeszteren túlra is el kellene juttatni. Ez olyan támogatást jelent, amely segít elmélyíteni a régió integrációját Moldova többi részével, megkönnyíti a fokozatos átmenetet az orosz gázfüggőségtől. Másképp fogalmazva, Moldova túlélheti a háborút, de a békét mégis elveszítheti, mivel lassan elsüllyedhet a háború okozta társadalmi-gazdasági problémák súlya alatt, ha nem kap érdemi segítséget – zárul az elemzés.