Mi történt vasárnap Európában?

A választási szupernap nem hozott jelentős meglepetéseket az öreg kontinensen vasárnap. Franciaországban a várakozásoknak megfelelően Emmanuel Macron megtartotta az elnöki posztot. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az elmúlt 5 évben a francia jobboldal képtelen volt egy olyan jelöltet találni, akiről elhitték volna a francia emberek, hogy képes jobban kormányozni, mint Macron. Részben Magyarországon is ez történt a baloldallal: 12 év alatt képtelenek voltak olyan személyeket az emberek elé állítani, akikről elhitték volna, hogy képesek jobban kormányozni, mint a Fidesz. Persze Macron sikerében óriási szerepe volt annak is, hogy a francia és a nemzetközi média gyakorlatilag 100 százalékban Macron mögé állt. A francia jobboldalnak tehát van újabb 5 éve arra, hogy végre megfelelő embert találjon az ország élére.

Szlovéniában pedig megint a kormányváltásra voksoltak. Ez történt 2014-ben és 2018-ban is. Most a legnagyobb hibát talán azzal követte el Janez Jansa, hogy teljes mértékben Zelenszkij oldalára állt. Ezzel szemben a győztes Szabadság Mozgalom a belpolitikai kérdésekre összpontosítottak, és nem egy olyan konfliktusba próbálták belerángatni az országot, amihez Szlovéniának sincs semmi köze. Ne felejtsük el azt sem, hogy Jansa 2020-ban választói felhatalmazás nélkül, csupán a parlamenti sakkjátszmáknak köszönhetően szerezte meg a kormányfői posztot. Az utóbbi pedig sokaknak nem tetszett. Szlovéniában tehát kormányváltás lesz, míg Franciaországban marad a jelenlegi vezetés.

Macron győzelme mindenképpen azt jelenti, hogy Franciaország továbbra is európai vezető szerepre tör majd, és megpróbálja csökkenteni az amerikai befolyást a kontinensen. Az utóbbi mindenképpen jó hír lehet a számunkra. A szlovéniai változásnak értelemszerűen nem lesz nagy európai hatása, de a közép-európai térség erőviszonyait azért megváltoztathatja a baloldali erők javára.