Brüsszel tovább dolgozik az energiaszektort érintő szankciókon.

👉 A tegnapi EU-csúcson egy negyedik szankciós csomag kidolgozására kapott mandátumot az Európai Bizottság.
👉 Ennek várhatóan fontos részét képzik majd az energetikai intézkedések.
👉 A javaslatcsomagnak március végére kell elkészülnie.
👇 Az alábbiakban a Bizottság előzetesen megjelent irányai és az azokhoz kapcsolódó saját megjegyzéseim olvashatók.

👉 Rövid távú lépések:

1️⃣ "Év végéig kétharmaddal kell csökkenteni az EU orosz gázimportját."
Ez egyelőre irreálisnak tűnik.
A Nemzetközi Energiaügynökség egy részletes elemzésben vizsgálta az EU függetlenedési lehetőségeit.
A következtetésük: idén legfeljebb egyharmaddal csökkenthető az importigény.
Ez is bizonytalan, mert például egyáltalán nem egyértelmű, hogy az EU képes lesz elegendő LNG-t vásárolni a piacon.
Ráadásul a költségek nehezen becsülhetők, az azonban egyértelmű, hogy mélyen a zsebünkbe kell majd nyúlni.
Kérdéses továbbá, hogy egyáltalán jó irány-e, hogy az EU demonstratívan kijelenti, hogy drasztikusan leépíti az orosz import markáns részét.
Ez tovább emeli annak a kockázatát, hogy az oroszok válaszlépéseket tegyenek (és korlátozzák a szállításokat), amit az EU nem tudna kezelni.
Ráadásul, az egyharmados igénycsökkenés esetén is ármeghatározó szereplő maradna Oroszország az európai piacon, így fel tudná hajtani az árakat, kompenzálva ezzel saját bevételkiesését - Európa kontójára.
️ A megoldás inkább az lenne, hogy az EU nem tesz demonstratív bejelentéseket (hiszen ezeknek legfeljebb politikai haszna van), hanem egyszerűen csak elkezd dolgozni a függőség csökkentésén.

2️⃣ "A Bizottság javasolni fogja, hogy október 1-ig az EU-ban a gáztárolókat legalább 90%-ig fel kell tölteni."
Ez hasznos intézkedés lehet, azonban van néhány buktató, amit célszerű lenne elkerülni.
Az új szabály könnyen tartóssá teheti (vagy akár felfelé hajthatja) a jelenlegi magas gázárakat, ami további gazdasági károkat okozhat.
Ha egy kereskedelmi tároló üzemeltetőjét kötelezik arra, hogy 130 euró/MWh-ás áron töltse tele a tárolóját nyáron, akkor a vállalat nem fogja ennél olcsóbban adni az energiát télen.
A Gazprom nagy gáztároló kapacitással rendelkezik Európában (különösen Németországban), az intézkedés így könnyen oda vezethet, hogy az orosz vállalat piaci ereje tovább nő.

3️⃣ Intézkedéseket kell hozni a magas lakossági és KKV energiaárak csökkentésére, ebben a Bizottság az októberi javaslatcsomagjából fog kiindulni.
Az októberi dokumentum dióhéjban: a helyzetet a tagállamok - az EU-s szabályok kereteiben - oldják meg maguk.
Ebben a kérdésben tehát korlátozottan várható központi segítség, a tagállamoknak önállóan kell kezelni az árnyomást.

👉 Hosszú távú intézkedések:

1️⃣ Fel kell gyorsítani a megújulókra való átállást.
Az EU ezen eddig is gőzerővel dolgozott és egyelőre nem világos, hogy hogyan lehetne ezt tovább fokozni.
Ami nagyobb probléma, hogy a növekvő megújuló kapacitások egyre nagyobb szabályozható erőművi kapacitást igényelnek.
Ezt a feladatot - a jelenlegi technológiai feltételek mellett - többnyire gyorsindítású gázerőművek képesek ellátni.
Például ez az oka annak, hogy az új német kormány programjában a növekvő megújuló kapacitások mellett új gázerőművek építése is szerepel(t).
Egyelőre nem világos, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani.
Az alternatívaként felhozott, hidrogénra építő technológiák még nem tartanak abban a fejlettségi fázisban, hogy alkalmasak legyenek a feladatra (ráadásul nagyon drágák).

2️⃣ Növelni kell az LNG befogadására alkalmas kapacitásokat, a nem orosz vezetékes importkapacitásokat és a megújuló alapú gáztermelést.
Ezek a fejlesztési irányok hasznosak, mert hosszú távon képesek lehetnek enyhíteni a függőséget.
Azt azonban fontos tisztán látni, hogy az elmúlt években nem azért nem használt több (megújuló alapú, LNG, máshonnan érkező) nem orosz gázt az EU, mert nem tehette meg, hanem mert az orosz gáz sokkal olcsóbb volt.
Ezeket a fejlesztéseket tehát annak tudatában érdemes megvalósítani, hogy (pusztán műszaki okokból) hosszú távon sem lesznek versenyképesek az orosz gázzal szemben.
Ha tehát az EU továbbra is liberalizált piacot szeretne működtetni, fel kell készülnie arra, hogy a vállalatok "békeidőben" várhatóan továbbra is az olcsóbb, orosz gázt fogják választani, így az új kapacitások - hosszú távon - újra redundánsá válhatnak.

3️⃣ "A Fit for 55 javaslatcsomagot maradéktalanul meg kell valósítani".
Ez a javaslat kétségbeejtő.
A "Fit for 55" a Bizottság tavaly nyáron kiadott csomagja, ami többek között a lakosság épületeit és gépjárműveit sújtó, új központi karbonadó bevezetését, a szén-dioxid-kvóták rendszerének szigorítását és a karbonvám bevezetését tartalmazza.
Már az őszi energiaválság kirobbanásakor is meglepő volt, hogy a Bizottság azt gondolja, hogy ezek az intézkedések segíthetnek a kialakult helyzeten.
Az pedig, hogy most újra "előhúzták" a csomagot, végképp érthetetlen.
Európa legtöbb országában a lakossági tarifák folyamatosan és drasztikusan növekednek.
A központi karbonadónak - azon túl, hogy az eszközzel az EU önálló árbevételekhez jutna - semmilyen haszna nem lenne, azonban tovább súlyosbítaná a kibontakozó társadalmi problémákat.
A szén-dioxid-kvóták szigorítása pedig csak megforgatná a kést azokban az ipari szereplőkben, amik a magas energiaárak miatt így is a padlón vannak (már a héten számos gyár bejelentette, hogy leállítja a termelést).
A karbonvám pedig - azon túl, hogy ez is saját bevételt hozna az EU intézményeinek - aligha segítene a jelenlegi, pattanásig feszült geopolitikai helyzeten.
Az intézkedés leginkább Kínának fájna, ami tovább mélyítené az orosz-kínai együttműködést, valamint az árkot a kelet és a nyugat között.