️ Márki-Zay Péter újra megalapozatlan állításokkal támadta a rezsicsökkentést.

1️⃣ Márki-Zay: "Tíz éve van rezsicsökkentés, tíz éve az Orbán által ellenzett hatósági árazást, azt pontosan bevezette."
👉 Márki-Zay Orbán Viktor gazdasági évnyitó beszédére céloz, amiben a miniszterelnök elmondta, hogy:
Az ideiglenesen bevezetett árstop intézkedéseket elvből ellenzi, de azokra a rendkívüli helyzet miatt átmenetileg szükség volt, így amint a gazdaság állapota lehetővé teszi, az árplafon szabályozásokat meg fogja szüntetni.
A rezsicsökkentés azonban hosszú távon mindenkinek jobb a piaci árszabásnál (ezt a jelenlegi energiaválság is megmutatta), így azt fenn fogja tartani.
Tehát Márki-Zay összemossa a kettőt: Orbán az üzemanyagok, az élelmiszerek és a kamatok esetében ellenzi a hatósági árazást és nem a rezsitarifák esetében.

2️⃣ Márki Zay: "Orbánnak igaza lenne, ha jogosan ellenezné a 89-90-ben meghaladott kommunista módszert... tudjuk mi ennek a vége: szegénység, választékcsökkenés, minőségromlás, hiány."
👉 Magyarországon a hatósági árak piacosítására nem 89-90-ben, hanem a 2000-es évek második felében került sor, majd a Fidesz 2013-ban vezette be a rezsicsökkentést.
A lakossági energiaellátás tekintetében a hatósági árszabás aligha tekinthető meghaladottnak; csak nagyon kevés olyan ország van, ahol - a Márki-Zay által szorgalmazott - tisztán piaci árszabás működik (például Márki-Zay kedvenc példájában, az USA-ban, a legtöbb állam alkalmaz hatósági szabályokat).
👉 A jelenlegi energiaválság annál nagyobb problémát okoz egy országnak, minél piacosabb árazást alkalmaz; erre jó példa Románia, ahol a hatósági árszabályozás kivezetését követően, az elmúlt egy évben több, mint háromszorosára nőttek a gázárak.
👉 Ez az oka, hogy jelenleg az európai országok inkább a szigorúbb hatósági árazás felé fordulnak a lazább piacostól: a múlt héten például Szlovákia tért át a magyarral megegyező modellre.
A lakossági árak piacosításáról valóban vannak tapasztalatai a magyar családoknak: a baloldali kormányok ilyen irányú törekvései kétszeres áramár és háromszoros gázár növekedést idéztek elő, aminek hatására:
rezsitarifák szempontjából Magyarország az EU legdrágább országává vált,
az otthonukat felfűteni képtelen háztartások száma 390 ezerről 620 ezerre,
a rendszeresen díjfizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig 570 ezerről 1 millióra nőtt.
A rezsicsökkentési programnak és a hatósági árak bevezetésének köszönhetően Magyarország az EU legolcsóbb tagállamává vált és mindkét mutatóban a közösség legnagyobb csökkenését produkálta (a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma ma 170 ezer, a fizetési nehézséggel küzdőké: 400 ezer).
Az ellátásbiztonsági mutatókban (például: áramszünetek száma, hossza, fogyasztói panaszok stb.) ma Magyarország az Unió legjobb harmadában van (ezekben is jelentősen javult a teljesítménye).
A baloldal tíz éve hiánnyal és minőségromlással riogat, azonban egyik sem következett be.
A kisebb választék pedig a rezsi esetében nehezen értelmezhető, mert az elektronok és gázmolekulák között nincs különbség.

3️⃣ Márki-Zay: "Annak idején a rezsicsökkentésnek - kevesen emlékeznek erre, de én áramszolgáltatónál dolgoztam - az egyik fő oka az volt, hogy tönkretegyék a szolgáltatókat, hogy utána felvásárolja az állam."
A privatizáció során a magyar energiaszektor jelentős része multinacionális vállalatok - többek között Márki-Zay korábbi munkahelye, az EDF - tulajdonába került.
Ráadásul ezek a vállalatok gyakran monopol pozíciókat tudtak kialakítani.
👉 A baloldal privatizációs és piacosító törekvéseinek köszönhetően, 2010-re a Márki-Zay korábbi munkahelyéhez hasonló multik jelentős részének eszközarányos éves nyeresége elérte a 40 százalékot.
Ezt a rendkívüli profitot (ami ráadásul szinte teljes egészében elhagyta az országot), a magyar háztartások fizették Európa egyik legdrágább tarifáin keresztül.
👉 A rezsicsökkentés tehát nem tönkretette a szolgáltatókat, hanem a fogyasztók érdekeit is szolgáló, méltányosabb körülményeket teremtett.
Az új helyzet természetesen hozzájárult ahhoz, hogy az energiaszektorban növekedésnek indulhasson a nemzeti tulajdon arányának emelkedése (korábban, 40 százalékos eszközarányos megtérülés mellett, egyetlen multinacionális vállalat sem lett volna hajlandó megválni eszközeitől).
A kérdés, hogy miért rossz, ha a stratégiai ágazatokat magyar, állami cégek tulajdonolják?
A válasz, hogy ez egyáltalán nem rossz, így egy fontos eredménynek tekinthető, hogy:
a jobboldali intézkedéseknek köszönhetően, tíz év alatt 29 százalékról 56 százalékra nőtt a nemzeti tulajdon aránya az energiaszektorban.
👉 Valahol érthető, hogy Márki-Zay Péterben, aki korábban egy multinál dolgozott (és egy nemzetközi energetikai lobbiszervezetnek is tagja volt), rossz emlékeket idéz a rezsicsökkentés bevezetése, de elvileg már nem a multik, hanem a magyar emberek érdekeit kellene képviselnie.
A magyar háztartások pedig mind a rezsicsökkentésnek, mind az állami tulajdon visszaépítésének sokat köszönhetnek.
👉 Utóbbi például nagymértékben hozzájárult, hogy a tarifák a jelenlegi energiaválságban is alacsonyak maradhassanak.

4️⃣ Márki-Zay: "Ha az adót csökkentették volna, az állam bevételét, akkor piacsemleges úgymond a megoldás".
👉 A rezsicsökkentés előtti magas árakat nagyrészt a monopol/oligopol helyzetben lévő külföldi energiacégek befolyása okozta.
👉 Ezek a vállalatok ármeghatározó szerepben voltak, így az adócsökkentés nem kényszerítette volna őket arra, hogy mérsékeljék tarifáikat.
Márki-Zay " úgymond piacsemleges megoldása" tehát nem a rezsidíjak csökkenését, hanem a multinacionális energiavállalatok egyébként is szélsőségesen magas profitjának további emelkedését eredményezte volna.