Újabb tévedések és torz állítások a baloldalon.

A "tisztességes megélhetésről" tartott sajtótájékoztatót Kanász-Nagy Máté (LMP), Sebők Éva (Momentum) és Gér Mihály (Párbeszéd).
Bár az esemény fókuszában az élelmiszerár-stop és jövedelmek voltak, mindhárom képviselőjelölt beszélt a rezsicsökkentésről is.
Az alábbiakban állításról-állításra leírom, hogy ezek miért voltak tévesek, vagy félrevezetők.

1️⃣ Kanász-Nagy Máté szerint a rezsicsökkentés egy látszatintézkedés, ami mögött az a fő motiváció, hogy a kormány a rezsiszámlákon is hirdethesse propagandáját.
👉 A valóság azonban az, hogy a rezsicsökkentés mögötti fő motiváció a 2006 óta megállíthatatlan áremelkedés volt.
👉 Az intézkedés szükségességét mutatja például, hogy a programot megelőző néhány évben:
a lakossági gáz ára csaknem háromszorosára (köbméterenként 49 forintról 136 forintra) növekedett,
a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások száma 390 ezerről 620 ezerre (a teljes lakosság 9,7 százalékáról 15 százalékára) emelkedett,
az anyagi nehézségek miatt rendszeres díjhátralékot halmozó családok száma 570 ezerről egymillióra (a lakosság 14 százalékáról 23 százalékára) növekedett és,
a baloldal piacosítása hét év alatt összesen 3 ezer milliárd forint veszteséget okozott a magyar háztartásoknak (egy családnak átlagosan 775 ezer forintot).
👉 A rezsicsökkentési program pedig:
letörte és azóta - az energiaválság ellenére - alacsonyan tartja az árakat,
a fűtési nehézséggel küzdő háztartások száma 170 ezerre (a lakosság 4,2 százalékára), a fizetési hátralékkal küzdők száma pedig 450 ezerre (10 százalékra) csökkent,
a jobboldal rezsicsökkentési programjával összesen 2,6 ezer milliárd forintot takaríthattak meg a háztartások (egy átlagos család 630 ezer forintot).
Az adatok alapján tehát, a rezsicsökkentés egy valós és égető társadalmi problémára adott, hatékony megoldásnak tekinthető, amit aligha lehet "látszatintézkedéssé" degradálni.

2️⃣ Sebők Éva szerint zöld rezsicsökkentésre van szükség, mert
a magyarok jövedelmük nagy százalékát költik rezsire,
az árak befagyasztása a termelőket bünteti és valójában nem lesz képes az infláció tartós visszaszorítására, tehát
Sebők inkább a "zöld rezsicsökkentés" keretében nyújtott energetikai korszerűsítési támogatásokkal csökkentené a háztartások rezsiterheit.
Az Energiahivatal friss elemzése alapján egy magyar család jövedelmének 2,7 százalékát költi rezsire.
Ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb érték, mindössze Luxemburg (1,7%) és Írország (2,2%) előzi meg Magyarországot.
A rezsicsökkentési program jelentős mértékben mérsékli az inflációt, ezt a kormánykritikus közgazdászok is elismerik.
A hatósági árak nem csak a termelőket, hanem a teljes értékláncot rákényszerítik az áraik leszorítására, az pedig, hogy ez az értéklánc melyik szintjének okoz nagyobb erőfeszítést, időről-időre változik.
Továbbra sem világos, hogy a baloldal által "zöld rezsicsökkentésként" kommunikált energetikai korszerűsítési program miben különbözne a jelenleg is futó lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázattól.
Az eddigi információk alapján ugyanabból a forrásból, ugyanazokat a tevékenységeket támogatnák, mint a jelenlegi kormány.
Sebők kerülte azt a kérdést, hogy a baloldal hogyan változtatná meg a jelenlegi díjszabást.
Az eddigi nyilatkozatok alapján Márki-Zay piaci tarifákat vezetne be (azaz valójában eltörölné a rezsicsökkentést), ami körülbelül négyszeres áremelkedést jelentene.

3️⃣ Gér Mihály: "Orbán Viktor azt mondta, hogy mi itt nem fogunk megfagyni télen, kinek mit intézett a kormánya, mondta pökhendien, azonban én azt látom, hogy októbertől januárig 82 embertársunk fagyott meg".
Az, hogy a magyar lakosság idén is (az energiaválság közepén) alacsony áron, biztonságos ellátásban részesül, jelentős részben az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek köszönhető.
Ez teszi lehetővé, hogy a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások aránya továbbra is alacsonyan tartható legyen (Magyarországon jelenleg 4,2 százalék, míg az uniós átlag 8,2 százalék).
Sajnos, az alacsony áron történő, biztonságos ellátással együtt, Európa valamennyi országában évről-évre előfordulnak kihűléses halálesetek, azonban ezek jelentős része nem hozható összefüggésbe a lakossági energiaszolgáltatással (például, mert a halottaknak egyáltalán nem volt otthonuk).
És bár az idei halálesetek mennyiségét érdemben csak a fűtési szezont követően lehet majd értékelni, egyelőre úgy tűnik, hogy az - az energiaválság ellenére - alacsonyabb lesz az elmúlt évek számainál.