Azt hiszed, nyugat-európai árak vannak Magyarországon?
Kevés a nálunk olcsóbb ország!

Előzmények:
Lássunk tisztán ÁFA ügyben!
Ahol alacsonyabb az áfa, ott magasabb az SZJA!
https://szamokadatok.hu/Post/4696/Lassunk_tisztan_AFA_ugyben
Infláció felett nőtt a fogyasztás 2021-ben. Ezek szerint van pénzünk!
Ez a lényeg, a többi csak duma
https://szamokadatok.hu/Post/4698/Inflacio_felett_nott_a_fogyasztas_2021-ben
Egy átlagos család bevétele most és 2009-ben
A számok azt mutatják, hogy bár drágult az élet körülbelül 50 százalékot 2009-hez képest, mégis jobban élünk most, mint a baloldali kormányzás idejében!
https://szamokadatok.hu/Post/4691/Egy_atlagos_csalad_bevetele_most_es_2009-ben
Mennyi az Euró? Sok? Valóban?
A nagy diktatúrában, az Orbán-rezsimben még “drága euróban” is többet keresünk, mint a Gyurcsányi Szem-lő-hegyi “demokráciában”
https://szamokadatok.hu/Post/4686/Mennyi_az_Euro_Sok_Valoban
Még több cikk a megélhetéssel kapcsolatosan:
https://szamokadatok.hu/megelhetes

Sokat ér a pénzünk: kevesen vásárolnak a magyaroknál is kedvezőbb árakon az unióban

A magyarok vásárolhatnak legolcsóbban ruhát és energiát az unióban, erre jutott az uniós statisztikai hivatal, amely vásárlóerő-paritáson hasonlította össze az egyes országok árszintjeit. Nagyon fontos mindez, hiszen a rohamosan növekvő reálbérekből a magyarok így még olcsóbban is tudnak vásárolni, mint más országok lakói. Miközben a német és osztrák hadsereg már a nagy áramkimaradásokra készíti fel a lakosságot, komoly eredmény, hogy a magyarok energiához és ruházati cikkekhez is a legalacsonyabb árakon juthatnak. A rezsicsökkentési politikának is köszönhető, hogy az energiaszegénység kevesebb mint harmadára csökkent hazánkban 2010 óta.
December közepén tette közzé az Eurostat a tagországok összehasonlító árszintjét az egyes országokban. Több mint kétezer fogyasztási cikk és szolgáltatás árát vizsgálták, és megállapították, hogy 2020-ban az EU tagállamai közül a fogyasztási cikkek és szolgáltatások legmagasabb árszintje Dániában volt (40 százalékkal az uniós átlag felett), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában (45 százalékkal az átlag alatt).

A vizsgálatot az Eurostat – OECD vásárlóerő-paritások (PPP) programjában résztvevő 37 európai országban végezték, azaz az adatok vásárlóerő-paritáson mértek, így képesek kiküszöbölni például az árfolyamok hatásait. A vásárlóerő-paritás pedig egy olyan elméleti árfolyam, amely a kutatók által vizsgált termékkosár nemzeti pénzekben megadott árait egyenlővé, így összehasonlíthatóvá teszi.

A részt vevő országok csoportjába beletartozik az unió 27 tagállama, három EFTA-ország (Izland, Norvégia és Svájc), az Egyesült Királyság, öt tagjelölt ország (Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország) és egy potenciális tagjelölt ország (Bosznia-Hercegovina).

Az egyes országok árszínvonalát az európai átlaghoz viszonyították. Így kapták meg az eredményt, miszerint az általános árszínvonalban Magyarország az európai átlag 66,3 százalékán áll.
Érdekes, hogy a régiónkban megelőz minket Ausztria 112,2 százalékos eredménnyel, majd Szlovákia 89,9 százalékos, Szlovénia (87,7%), Csehország (76,9%) és Horvátország (70,8%) is. Magyarországnál alacsonyabb árszínvonalat csak Lengyelországban élvezhetnek, ahol az európai átlag 59,8 százalékára mérték az árszínvonalat, illetve Romániában (55,5%).

Érdekesség, hogy mekkora a különbség a visegrádi országok között. Ha kivesszük közülük Csehországot, ahol magasabbak az átlagbérek, akkor nehezen magyarázható a kiugró szlovák árszínvonal. Ez a bérek magasságával nem magyarázható, hiszen lassan a V4 országai közül már náluk a legalacsonyabb az átlagbér.

Keresik is a szlovák drágaságnak az okát a helyi gazdasági szakírók, bár egyelőre kizárják azt, hogy esetleg az országban bevezetett euró okozná mindezt. Megemlítik viszont a szürke és a feketegazdaság meglétét, noha ebben a tekintetben Lengyelország is hasonló utakon jár.

Az a magyarázat már közelebb járhat az igazsághoz, hogy az ötmilliós piac teljesen másképp működik, mint egy tízmilliós, vagy egy 40 milliós piac. Más haszonkulcsokkal dolgoznak a cégek, és a nagyobb piacok többszereplősek, nagyobb lehet a konkurencia, míg egy kis országban lehet, hogy könnyebben tud piaci túlerőre szert tenni egy-egy cég.

És kétségkívül hat az árszínvonalra, hogy egy ország mennyire önellátó, mennyire kényszerül behozatalra olyan alapvető termékekből, mint például az élelmiszer. Ha ugyanis az otthoni, hazai termelés bőségesen ellátja a hazai fogyasztókat, akkor ez növeli a kínálatot és az ország legalább nem más országok folyamatainak lesz túlzottan kitéve.

Mindenesetre érdemes tovább vizsgálódni az európai statisztikában, ahol részletesebben, egyes termékcsoportok szerint is bemutatják a tagállamok árszínvonalát.

Élelmiszerek, italok, dohányáruk, ruházati cikkek és lábbelik
Átlagosan a háztartások kiadásainak 19 százalékát teszik ki az élelmiszerek és alkoholmentes italok, 5 százalékát az alkoholos italok és dohányáru, 3 százalékát a ruházat, illetve 1 százalékát a lábbelik.

Az EU tagállamai közül Luxemburgban a legmagasabb az élelmiszerek és az alkoholmentes italok árszínvonala (125%), míg Dániában a legdrágább a ruházat és a lábbeli (130%). Írországban a legdrágábbak az alkoholtartalmú italok és a dohánytermékek (204%).
Az összes ország közül Svájcban a legmagasabb az élelmiszerek és az alkoholmentes italok (172%), Norvégiában az alkoholos italok és a dohány ára (221%).

A 37 ország közül Észak-Macedóniában a legalacsonyabb az élelmiszerek és az alkoholmentes italok (63,75), valamint az alkoholos italok és a dohányáruk árszintje (49,1%). A vizsgált országok közül Törökországban a legolcsóbb a ruházat és a lábbelik (38-42%).

Az EU tagállamai közül Románia a legolcsóbb ország az élelmiszerek és az alkoholmentes italok tekintetében (68,7%). Bulgária a legolcsóbb ország az alkoholos italok és a dohányáruk (65,1%), valamint a lábbelik tekintetében (69,2%), míg a ruházati árszint Magyarországon (75,5%) a legalacsonyabb.

A legnagyobb árszóródást az alkoholtartalmú italok és a dohányáru esetében látni, ami betudható a termékek adóztatásában fennálló nagy különbségeknek.

Ábra: https://bit.ly/33p93oY

Energia, bútor, háztartási gépek és szórakoztató elektronikai cikkek
Átlagosan a háztartások kiadásainak 4 százalékát teszi ki az energia (villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok), 2 százalékát a bútorok és lakberendezési tárgyak, szőnyegek és egyéb padlóburkolatok, 1 százalékát a háztartási gépek, illetve 1 százalékát a fogyasztói elektronika.

Az árak szóródása e négy termékcsoport között jelentősen eltér, a villamos energia, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok esetében a legkifejezettebb.

Itt a 37 részt vevő ország közül Dánia a legdrágább (126%), Törökország pedig a legolcsóbb (42,4%), míg az EU-ban a legalacsonyabb árszint ebben a kategóriában Magyarországon volt található (51,4%) a 2020-as évben.
A másik három csoport esetében az árak szóródása jóval alacsonyabb – különösen a szórakoztató elektronikai cikkeknél.

Az EU-tagállamok közül Luxemburgban a legmagasabb a bútorok és berendezési tárgyak árszintje, míg Bulgáriában a legalacsonyabb. A háztartási gépek tekintetében Málta a legdrágább ország az EU-tagállamok közül, míg Hollandiában a legdrágábbak a fogyasztói elektronikai cikkek.

Ábra: https://bit.ly/3FAf92S

Személyi szállítóeszközök, szállítási szolgáltatások, kommunikáció, éttermek és szállodák árszintjei
Átlagosan a háztartások kiadásainak 3 százalékát teszik ki a személyi szállítóeszközök, 2 százalékát a szállítási szolgáltatások, 3 százalékát a kommunikáció (szolgáltatások és berendezések), illetve 6 százalékát teszik ki az éttermek és szállodák szolgáltatásai.

A személyszállítási eszközök árszórása nem jelentős. A 37 ország közül Dánia kiemelkedik (137%), aminek oka az autókra kivetett magas adózási szint. Ehhez a termékcsoporthoz a legalacsonyabb árszintet Lengyelországban találták (82%).

A másik három szolgáltatási kategória (közlekedési szolgáltatások, kommunikáció, valamint éttermek és szállodák) között lényegesen nagyobb az árszórás. Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatások árai általában nagyobb eltéréseket mutatnak az egyes országok között, mint az áruk árai, a szolgáltatásokba fordított munkaerő-ráfordítás nagyobb aránya és a bérek országok közötti nagy szóródása miatt.

A szállítási szolgáltatások tekintetében Izland (179%) a legdrágább az összes ország közül, míg Svédország (154%) jelenti a legmagasabb árakat az EU tagállamai közül. Az összes ország közül a legalacsonyabb árszínvonal Észak-Macedóniában (46%) figyelhető meg, míg Bulgária (52%) a legolcsóbb EU-tagállam ebben a kategóriában.

A 37 vizsgált ország közül a legmagasabb kommunikációs árszint Norvégiában (176%), a legalacsonyabb pedig Romániában (38%) található.

Végül Svájc (172%) a legdrágább éttermekkel és szállodákkal tűnik ki, míg ezeknek a szolgáltatásoknak a legalacsonyabb árai Törökországban (45%) vannak. Az EU-tagállamok közül ezeket a pozíciókat Dánia (154%), illetve Bulgária (46,5%) foglalja el.

Ábra: https://bit.ly/3fyLYm5

Forrás: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20220112_sokat_er_a_penzunk_kevesen_vasarolnak_a_magyaroknal_is_kedvezobb_arakon_az_unioban