A negyedik ipari forradalom robbantja a világ élére Kínát!

Amikor a koronavírus-járvány előbb érte el Kínát, mint a világ többi részét, a nyugati média Kína "csernobili pillanatának" nevezte. Kína figyelemre méltó sikere a járvány visszaszorításában véget vetett ennek. A Stratfor munkatársa, George Friedman pedig kijelentette, hogy „Kína erejét messze túlbecsülték”, és hogy az országnak a szorult körülmények miatt vissza kell vennie globális ambícióit. Hal Brands és Michael Beckley a Foreign Policy-ban azt írta, hogy a 2000-es évek vége óta Kína felemelkedésének mozgatórugói vagy megtorpantak, vagy teljesen megfordultak. Pontosan ezen illúziók miatt az Egyesült Államok gyártási, technológiai és oktatási előnye az elmúlt 20 évben erodálódott. Kínának persze vannak pénzügyi problémái a túlzottan eladósodott ingatlanszektorban, de a nagy folyó többlettel és hatalmas megtakarítási rátával rendelkezik – olvasható az Asia Times elemzésében.

Egyesek szerint a napjainkban zajló negyedik ipari forradalomra már egy generáció múlva a kínaiak nem fognak emlékezni. Mindezzel szemben emlékezni fognak az automatizált raktárakra, az 5G hálózatokon működő intelligens kikötőkre, a távirányítással működtetett bányákra, az önprogramozó robotok által működtetett gyárakra és a sofőr nélküli taxikra. Mindezek már most is zajlanak Kínában, méghozzá elég nagy léptékben. A Youtube-on található linkelt videók több információval szolgálnak, mint bármi, amit a nyugati médiában olvashat. A kínai mesterséges intelligencia (AI) alkalmazások sci-finek tűnnek, de valóságosak, és a szemünk előtt zajlanak.
Az AI alkalmazása a rugalmas gyártás, az intelligens logisztika, az egészségügy és más területek esetében azt ígéri, hogy olyan mélyrehatóan átalakítja a gazdasági életet, mint ahogyan a második ipari forradalom megváltoztatta az Egyesült Államokat és Németországot.

Több elemző szerint a koronavírus-járvány kínai kezelése mutatta be, hogy Kína egyértelműen utolérte az Egyesült Államokat a technológiai fejlődés terén. Mára a gazdasági élet egyre nagyobb területére terjeszti ki Kína a digitalizációt, így 2,8 millió gyárban már megkezdődött a teljes automatizálás. Mindez nem sikerült volna, ha az elmúlt évtizedekben nem ugrott volna meg a kínai műszaki felsőoktatásban tanulók száma. Ma már több kínai fiatal mondja azt, hogy diplomát szeretne, mint amennyi amerikai.

Kínában már most is egy nyugati életszínvonalú ipari nemzet van kialakulóban. Lin Yifu közgazdász, a Világbank volt tisztviselője rámutat, hogy Kína legfejlettebb tartományai és városai egy országot alkotnak az országon belül, az egy főre jutó GDP megközelíti az Egyesült Államokét. Azt írta: Kína hét legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező tartománya és városa - Peking, Sanghaj, Tianjin, Jiangsu, Zhejiang, Fujian és Guangdong - összlakossága 350 millió fő. E hét tartomány és város egy főre jutó GDP-je elérte az Egyesült Államok GDP-jének 54,5 százalékát, ami nagyjából megegyezik Németország egy főre jutó GDP-jének szintjével. A közgazdász végül megállapítja, hogy Kína komolyan, céltudatosan és fegyelmezetten igyekszik a negyedik ipari forradalom élére állni. Az USA legjobb esetben is csak szájhősködik a koncepcióról, legrosszabb esetben pedig figyelmen kívül hagyja a problémát, inkább a "sokszínűségre" és a "méltányosságra" koncentrál.