Valami hasonló jutott az eszembe a képről

Philippus Arabs római császár
a Római Birodalom császára
Imperator Caesar Marcus Iulius Philippus Augustus, általánosan elterjedt néven Philippus Arabs császár, némelykor I. Philippus, született Marcus Iulius Philippus; Arabia Petraea, 204 körül – Verona, 249 szeptembere vagy októbere) a Római Birodalom császára.

I. Philippus Arabs
Marcus Iulius Philippus (születési)[1]
Imperator Caesar Marcus Iulius Philippus Augustus (uralkodói)[2]

A Római Birodalom princepse
Uralkodási ideje
244. február 2. – 249 ősze
(5 évig)

Uralkodóként szinte rögtön békét kötött a perzsákkal. Ezután 244-ben fiával együtt Róma városába ment, ahol rendkívül jó kapcsolatot épített ki a szenátussal. Philippus egyik legfontosabb célja a dinasztikus hatalom kiépítése és megszilárdítása volt, s ennek érdekében fiát, ifjabb Philippust előbb caesarrá, majd augustussá tette. Feleségét, Martia Severát pedig az augusta címmel ruházta fel. További fontos tisztségeket juttatott testvérének, Julius Priscusnak és apját, Marinust pedig az istenek sorába iktatta. 246-ban Dacia római provinciában tartózkodott, ahol fényes győzelmet aratott a Dunán átkelő kárpok fölött. A következő évben Rómában több hétig tartó játékokat tartottak Róma megalapításának ezredik évfordulójára. A császár ekkor hatalma csúcsára jutott, mivel a játékokkal kivívta a nép rokonszenvét. Eközben szülőföldjéről sem feledkezett meg: valószínűleg szülőhelye közelében új, reprezentatív várost emelt, Philippopoliszt (a mai Sahba), családi kultuszának ápolása és talán későbbi temetkezése céljára. Az ambiciózus építkezés halála után félbemaradt, városa pedig sosem ért el nagy jelentőséget.
248-ban a központi hatalom megrendült, s a birodalom három különböző pontján kiáltott ki a hadsereg ellencsászárokat (Silbannacust a Rajna vidékén, Iotapianust keleten, míg Pacatianust a Duna mentén). A bitorlókkal hamar végeztek saját katonáik, de ez a közjáték felbátorította a barbár gótokat és a germánokat, hogy újabb betöréseikkel keltsenek riadalmat a limes környéki provinciákban. A császár Deciust, későbbi utódját küldte a Balkánra, ahol év végére helyreállt a rend. Fél év múltán a dunai légiók császárrá kiáltották ki Deciust, a népszerű hadvezért, de ő biztosította a császárt hűségéről. A már nagyon gyenge és beteg Philippus nem bízott vezérében, s inkább Decius ellen vonult, de a túlerőben lévő császári sereg vereséget szenvedett, s a csata után Philippus császár fiával együtt merénylet áldozata lett.