Mondjuk ami nincs (saját ünneped), amit meg-és átélsz, akkor nehéz is lenne emlékezni rá. Régóta figyelem, hol némi rosszallással, hol viszolyogva a környezetemben, fel-feltünedező ünnep nélküli embereket. Akiknek Mikulás helyet a Télapó jön december 6-án, és a Karácsony egyenlő a Disney filmekkel, meg az ajándékdobozok felnyitásával és a gyerekeiknek már azt mondják, hogy ez a családok ünnepe. Közben persze érzik, hogy a csoda ott van a levegőben, de mivel elzárják magukat Istentől, nem élhetik át, ami dühöt és frusztráltságot szül.

Néha felteszem magamnak vagy éppen nekik a kérdést, miért nincs saját ünnepetek? Teszem azt Marx, Lenin vagy Trockij születésnapja?! Értetlenül vagy egyenesen elborzadva néznek rám.
Nos, talán sokuknak, akiknek a legnagyobb bánatuk, hogy ide születtek és ezért elvágyódnak ebből a “szörnyű országból” talán egy másik, szebb, jobb európaibb országban megadatik a “csoda”, mondjuk pont a ramadánban?! ️ ki tudja. Addig is jó utat!