A soha semmilyen karriert befutni nem tudó, Magyarországról sértődötten távozó, Schilling megszólalása tökéletesen összegezte a “borzas fejű” belpesti éttermiség (Megadja Gábor, Istenem egy szóval, de leírta őket) viszonyát mindenhez ami magyar, ami összeköt bennünket, amire érdemes emlékezni, amit alkotásokon keresztül is kötelességünk megőrizni.
És Istenemre 1848 március 15-e egy ilyen nap volt!
Megérdemli, hogy szóljunk róla, szóljunk a márciusi ifjakról, az égő hazaszeretetükről, és mellesleg azt se felejtsük el, a jó film, nem csak élményt ad, de erősíti a nemzeti büszkeséget és tanít is: egy újabb nemzedéket tanít hazaszeretetre, a közös történetekre amelyekben egy nép él!
Inkább egy jó, katartikus film, mint húsz rossz, deprimáló témájú.
Ha valakit el fognak itt felejteni, az Schilling és a “köldöknéző”, közönség nélküli filmeket forgató haverjai lesznek!
Szóval, talpra Petőfi! Hajrá Philip!
/posztok.hu
Márki-Zay Pétert a babysittere is elkísérte a Londonba.
Péterfi Judit el is mondta, hogy ő soha nem főnökösködne a kapitánnyal.
Persze, ennek már láttuk az…
Márki-Zay Péter Londonban arról beszélt, hogy nem tervezi megnyerni a választásokat. 



Király Júlia (Gyurcsány anyósának barátnője) mellett Vadai Ágnes és még a lyukas zoknis Hadházy is helyet kapott Márki-Zay árnyékkormányában.
️De ő kimaradt…
️

