Jorge Luis Borges - A tegnap birtoklása című versével köszönöm mindenkinek, aki gondolt ma rám. Akik nem tették, azoknak bizonyára jó okuk volt erre - ezért nem haragszom.

A tegnap birtoklása

Tudom, hogy annyi mindent elveszítettem, hogy fel sem
tudom sorolni, és hogy ez a sok veszteség most minden
tulajdonom. Tudom, hogy elveszítettem a sárgát és a
feketét, és úgy gondolok ezekre az elérhetetlen színekre,
ahogy egyetlen látó sem. Meghalt az apám, de mindig itt
van mellettem. Ha Swinburne-sorokat skandálok, azt
mondják, az ő hangján mondom. Csak aki meghalt, az a
miénk, csak az a miénk, amit elveszítettünk. Ilion a múlté,
de Ilion tovább él az őt sirató hexameterben. Izrael akkor
létezett, amikor ősi nosztalgia volt. Idővel minden
költemény elégia. Miénk minden nő, aki elhagyott: már
nem köt bennünket a várakozás, ami csupa aggodalom, se
a remény, mely riadalom és rettegés. Nincs paradicsom
a sok elveszett paradicsomon kívül.

(Scholz László fordítása)