"Szóljatok róla, hogy el ne tűnjön nyomtalan!"

'56 igazi hősei a Pesti Srácok voltak, azok a férfiak és nők, akik míg a Nagy Imre és a kommunista társai a Parlamentben tördelték a kezüket, tettekre váltották a szavakat.

A munkások fiairól beszélek, akik „mindannyian, valamint Magyarország minden dolgozója a kommunizmussal szemben előnyben részesítette a hazafiságot és a hazaszeretet […] A kommunizmus, amely 1945-ben Magyarországot birtokba vette, nem tudta ezen időszak alatt megnyerni a magyarok szívét, nem sikerült elfojtani a hazafiságot az országban [...] az egész nép kivétel nélkül megmozdult és felvette a harcot a különböző orosz csapatokkal" (Egyiptomi nagykövetség jelentése 1956 októberéből).

Az olyan egyszerű nőkről és férfiakról, akikről gyorsan megfeledkeztek azok, akik a forradalom után "zenét komponáltak és képeket állítottak ki, és színpadon játszottak, jóízűen ettek és ittak, ahelyett, hogy fogukat csikorgatták volna... [...] a libapecsenyén hízott vértanúk". (Hanvas Béla)

Talán őket is "buszmagyaroknak" neveznék?!
Tartok tőle, hogy igen.

Pedig hősök ők; és nekünk kötelességünk szólni azokról is, akiknek nincsen szava; akik a forradalom leverése után nem selyemnyakkendőt kötöttek és eljátszották a mártírt, hanem kenderkötelet kaptak a nyakukba. Az akkori "buszmagyarok"-ról.

Álljon hát itt emlékül és véssétek emlékezetetekbe Kassáknak a munkások költőjének szavait:

"Az apja béres volt, anyja meg mosónő.
Mondják, az ilyen szülők gyermekének
a némák, süketek és vakok között a helye
s ő fegyvert fogott, hogy megvédje kedves faluját
hogy megfélemlítse a gyilkosokat és rést üssön
közöttük"

Köszönjük Pesti Srácok és lányok, hogy nem kell szégyellnünk, hogy magyarok vagyunk!

Emlékezni fogunk rátok, akárhonnan is jöttetek, származtatok, akármivel is foglalkoztok.

A vér távolából fogadjátok el tőlem, tőlünk a munkások költőjének fohászát:

"Azóta minden harang őérte szól
minden vér érte dobol a szívemben.
Isten, ha vagy, szent trónusod előtt
részesítsd atyai kegyelemben
értünk virrasztott a poszton s mi áldjuk őt
ó, elérhetetlen béke, ami után vágyunk
adj neki örök nyugodalmat."