Nem, kedves Dorosz Dávid, így nem beszélünk egy demokratikusan megválasztott miniszterelnökről és főleg nem tapsolunk neki. Még akkor sem tesszük, ha az USA elnöke vagyunk és annyira leépültünk szellemileg, hogy kislányok haját szagolgatjuk nyilvános szerepléseken és a velünk interjút készítő újságíróban hirtelen a saját, rég halott fiunkat fedezzük fel. És ha mégis megtörténik, akkor nem tapsolunk neki magyar vagy legalábbis magáról azt állító politikus (-jelölt) ként, (igaz mit is várhatunk öntől, aki bár Dunakeszin kíván indulni, de folyamatosan Budakeszit emleget - szóval azt sem tudja, hogy hol van vagy hova “helyezték”; igaz ebben a pártjának a teljes vezetősége osztozik önnel), mert ezzel romboljuk az intézményekbe vetett bizalmat és kétségbe vonjuk a népakaratot; ezt nem tanították az amerikai kiképzőközpontban?!