Csak az igazságot áldozzuk fel.

A multikulturális társadalmak legfőbb, legfontosabb varázsszava az integráció! Ez normális esetben azt jelenti, hogy az érkezők belesimulnak a befogadó kultúrába: elsajátítják a nyelvét, az alapvető értékeit magukévá teszik és gyakorolják is azt; megismerik a befogadó ország kultúráját, történelmét és így tovább.

Ennek ma a sokak által irigyelt nyugat-európai országokban a fordítottja zajlik. A befogadó ország rontja le, változtatja meg, simítja hozzá a saját kultúráját a bevándorlókéhoz. Azt imitálja vagy inkább hazudja, hogy a nagy számban odaérkező és ott tartósan szállásterületet foglaló bevándorlók, mindig is a történelmük része volt, remélve, hogy ettől azok majd jobban érzik magukat az új hazában és így kivívják az állampolgári hűségüket. Svédoroszágban, Hollandiában tanóra keretében mecsetbe viszik az őslakos iskolásokat, Franciaországban megszűnt a francia, nemzeti történelem oktatása (mondjuk joggal, hiszen Ali baba és a negyven rablót miért érdekelné Szent Lajos, aki kereszteshadjáratot indított a Szentföldre), Angliában pedig kínaiak, feketék és még ki tudja, hogy ki a fene tűnik fel a legendabéli brit uralkodó vagy vezér Artúr király udvarában és most fekete színésznő alakítja a nagyétvágyú VIII. Henrik második feleségét.

Mondhatnánk, hogy vicc az egész, de nem az. „Keresztrejtvény fejtésből szereztem a műveltségem”, énekelte egykor a Bikini. A helyzet nem sokat változott csak a keresztrejtvény helyére a Netflix lépett. És sokan tényleg innen nyerik az alapvető (nek hitt) tudást a világról, magukról, az országuk történelméről (mert a történelem a közös történetekből áll).

Az integrációért, ezért a kétségkívül nemes ámbár jól láthatóan sehol működő dologért tényleg érdemes feláldozni az IGAZSÁGOT? Hát milyen országok, milyen történetek és milyen történelem lesz ez?

Tényleg ilyen országot, ilyen történelmet akarunk magunknak mi is? Tényleg elfelejthetjük a honfoglalás, az államalapítás, Nándorfehérvár, 1848 igazságát csak mert az ideérkezők – a baloldallal érkezni fognak, ne ringassuk magunkat illúziókba – is igényt tartanak a történelmünk egy darabjára? Tényleg nem volt elég nekünk elég elrettentő példa a román történelemhamisítás?!