Egy kép mind felett

Azon gondolkodtam, hogy ezek után lehet-e, érdemes-e bármit is írni, gondolni a Jobbik programjáról vagy legalább politikai hitvallásáról, arról a minden, igazi tartalommal rendelkező politikát mozgató kérdésre adott válaszról, hogy milyen is a „jó élet”, amely szerint berendeznék Magyarországot.

Ez a fénykép végleg meggyőzött róla, hogy az egykor jobb Jobbiknak ilyen hitvallása nincs. Marad a hatalom akarása, néhány bársonyszék, igazgatótanácsi tagság és hasonlók, a többit majd megmondja a Gyurcsány.

Ha egyetlen kérésem lehetne ehhez a párthoz, akkor azt kérném, hogy nagyszerű elődjeiket, akik 2006 október 23-án, a megsebzett ünnepen saját testükkel védték a híveiket a rendőrterrortól, legalább azzal ne gyalázzák meg, hogy az Alapító Nyilatkozatot hatályában tartják. Vegyék le, és tegyék ki helyette a DK alapszabályát vagy bármit…

„A jelenlegi, magyar politikai élet és a társadalom egyaránt magán viseli a nyomasztóan hosszú negyven év, valamint az 1990 után ránk zúdult liberalizmus negatív hatásait. Míg a kommunista rezsim nyíltan rombolta, addig most - a média uralta többpártrendszer alatt - a hálózat burkoltan igyekszik szétzilálni a természetes emberi közösségeket, a nemzeti identitást, a történelmi egyházakat, a lokálpatriotizmust, a családokat. A jelenlegi politikai garnitúra behódolt a világot uralma alá hajtó globalizmusnak, amely óriási anyagi forrásokat biztosít tradicionális értékeink fellazításához, egy ultraliberális, ún. nyitott társadalom megvalósításához.”

„A Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból.”

(részletek a Jobbik 2003. október 24-én kelt Alapító Nyilatkozatából)