Üde színfolt, hogy van még hazánkban századokon átnyúló kontinúítás és a kommunisták sem tudták a múltat végképp eltörölni. A Népszava próbált egy nagyot rúgni a jobboldali véleményvezérekbe és az őket támogató Megafon Központba.

A technológia fejlődésével felgyorsult a világ és a ma törvényszerűségei holnap már egészen máshogy csengenek, de azért vannak dolgok, amik nem változnak. A Népszava az a lap, ami már a Tanácsköztársaság ideje alatt sem került betiltásra és büszkén szolgálta a proletárdiktatúrát. A II. világháború alatt olyan "derék" kommunisták vezették a független, objektív médiumot, mint a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1. elnöke, Szakasits Árpád.

Ma már nem nem trendi deklaráltan kommunistának lenni, ezért a Dobrev, Donáth és Apró gyerekek is bementek az átöltözés szobájába és kommunistából liberálissá vedlettek. A Népszava pedig több, mint 100 éve szolgálja ugyanazon hűbérurait. Az üzenetek ugyanazok, a családok nagyjából ugyanazok, de a vörös hadsereg és a proletárdiktatúra nélkül ez nem több, mint pár idióta, akik hiányolják a feudalizmust a demokráciában és nem értik, hogy a semmitmondó üzeneteikkel miért nem lehet választást nyerni.

Levitézlett lap, bestiális ideológia és bukott emberek. Szívből remélem, hogy ezek már soha nem alakíthatják hazánk sorsát, nem verhetik szét újra közös kulturánkat és a továbbiakban is csak, mint múzeumi kellékként tekinthetünk rájuk.