Majoros úr attól, hogy ön bevallottan tahó, még nem engedhet meg bármit magának️

Kezdjük ott, hogy Majoros úr nagylelkű, mindenkinek szóló invitálását egy elegáns legyintéssel is elintézhetném – elvégre csikket nem szívok, így a felkínált ’élvezetekkel’ sem élnék. Azonban itt mégiscsak többről van szó, mint egy végtelenül kellemetlen, mondhatni, szellemileg nem túl túlterhelt alak megnyilvánulásáról. Lenyűgöző az a bátorság, amellyel a színpadról, a mikrofon mögötti abszolút hatalmi pozícióból aláz meg olyan embereket, akiknek esélyük sincs védekezni az ő végtelenül primitív eszmefuttatásaival szemben.
De tegyünk fel egy költői kérdést a TV2-nél igen jól táplált, “zsírosra hízott” Majoros úrnak: vajon ez a nagy hangú, tévés luxusban lubickoló úriember vállalná-e ugyanezt a véleményt face to face, mondjuk velem?
De ne egy olyan színpadon, ahol a tizennégy-tizenhat éves, könnyen befolyásolható rajongótábor csápol neki.
Nem, tegyük ezt egy olyan pódiumra, ahol értelmes felnőttek ülnek, akik képesek összevetni a tényeket – vagy legalábbis törekednek rá, még ha nem is értenek velem egyet.
Mit gondoltok, kedves barátaim, kiállna a ringbe?
Szerintem aligha. Mert a csillogó máz és a nagy arc mögött valójában egy meglehetősen gyáva ember rejtőzik.