Ugyan már, ne szórakozzunk!

Nem is tudom eldönteni, hogy 1919-et vagy 1949-et írunk, de az biztos, hogy egy hibbant Károlyi köré sereglett rózsadombi és belvárosi marxisták ülnek tort az egykor szebb napokat látott magyar polgári demokrácián.

Természetesen a bosszúnak és az eltörlés kultúrájának nincsenek határai. Minden versenytársat ki kell iktatni.
👉Erre szolgált a képviselők mandátumának korlátozása, ami tulajdonképpen a választók korlátozása.
👉Erre szolgált a köztársasági elnök jogellenes elmozdítása.
👉Erre szolgált a közjogi méltóságok elleni támadás.
👉Erre szolgált az Alkotmánybíróság ellehetetlenítése is.

De ez a permanens forradalom nem állhat meg, hiszen a Tisza szellemi lényegét jelentő, nyálcsorgató kárörömnek újabb és újabb áldozatok kellenek. Vagy ahogy Radnai Márk képviselő úr fogalmazott: a Netflix-sorozat újabb és újabb részei további izgalmakat kell, hogy ígérjenek.
De miért ez a nagy sietség? Hiszen kétharmaduk van! Bármit megtehetnek. Bármilyen csodálatos jogszabályt meghozhatnak, bármilyen csodálatos gazdaságélénkítő programba belefoghatnak, bármilyen nagyívű, a lakosság életkörülményeit javító programot elindíthatnak.
De nem!
Ők a frissen megszállt erőszakszervezetek segítségével a maradék ellenzéket is ki akarják irtani.
Mert kell a cirkusz.Mert biztosítani akarják a gazdáikat – a német birodalmat –, hogy soha többé a büdös életben, de legalábbis belátható időn belül, „Hunniában nem ütheti fel a fejét a függetlenség. Nem kaphat erőre egy olyan politikai mozgalom, amely a magyarság és benne Magyarország önérdekét szolgálja. Abban a klasszikus értelemben, ahogy Széchenyi annak idején a Hitelben és a Stádiumban megfogalmazta: a saját tengelye körül forgó, magabíró Magyarországot, ahol a magyar emberek munkája a magyarokat gazdagítja.
Nem, ilyen többé nem fordulhat elő! Mert meg kell vennünk a drága amerikai földgázt, meg kell vennünk a szar német szélerőműveket, és át kell vennünk Németországtól – pénzért – a nyári túltermelés miatt az áramot.

Ezért semmitől sem riadnak vissza.
És ne legyenek kétségeink: ha ezt meg tudják tenni az ország legnagyobb ellenzéki pártjával, akkor majd mit fognak az egyénekkel tenni? Legyenek elrettentő példák azok a tökkelütöttek, akik a Tiszára szavaztak minisztériumi dolgozóként, aztán csodálkoztak, hogy kirúgják őket – és még ezzel is olcsón megúszták, szerencsétlenek!
Mindent el fognak tőlünk venni, és mindent meg fognak nekünk tiltani - pártszimpátiától függetlenül. Ehhez pedig egyesek még tapsolnak is, mert van, akinek a politika csak élmény, fesztivál és pillanatnyi passzió.