A szabadság lobogója – Egykor és most!

Amikor 1835-ben felharsant a texasi felkelés harci riadója, és kezdetét vette a hősies függetlenségi háború, a szabadságszerető telepesek nem akármilyen szimbólum alatt vonultak harcba!
Lobogójuk a mexikói nemzeti trikolór alapjaira épült, de a megalkuvó, zsarnoki hatalmat jelképező mexikói sast büszkén és dacosan letörölték róla. Helyére egyetlen, súlyos, fekete számjegyet égettek: 1824.
Ez a zászló nyílt hadüzenet és végső figyelmeztetés volt a diktatúrát építő Santa Anna tábornoknak! A felkelők ezzel az elszánt üzenettel vágták a mexikói zsarnok arcába: ők hűséges, törvénytisztelő állampolgárok maradnának, de csak és kizárólag akkor, ha a központi kormányzat feltétel nélkül tiszteletben tartja az 1824-es szövetségi alkotmányban rögzített jogaikat és a tartományi önkormányzat szent autonómiáját! Ám ha a törvényt lábbal tiporják, a hűségnek vége, és fegyvert ragad a nép!

És mi a helyzet ma, itt és most?

Talán nekünk is itt az ideje, hogy a saját zászlónkra vörös és fekete betűkkel C2 -t írjunk?!
Legyen ez a mi végső figyelmeztetésünk a mindenkori hatalomnak!
Ébredjenek fel a külföldi titkosszolgálatok megbízottjai, a brüsszeli lobbisták, a globális cégek lombikjaiban kitenyésztett, és a Tisza kólásdobozaiból összegyúrt, arctalan technokraták.
Emlékeztessük őket a rideg valóságra: az a felhatalmazás, amivel most visszaélnek, mindössze négy múló évre szól!
Nem örök juss, nem isteni jog!
Kötelezi őket az Alaptörvény szelleme es rendelkezései, aminek nevében el kellene járniuk.
Mert ha nem teszik, ha elárulják a nép bizalmát, úgy ezt a kölcsönkapott felhatalmazást a nemzet akarata bármikor, kérlelhetetlenül és könnyűszerrel vissza fogja venni tőlük!