Tökéletesen egyetértek Mandula Viktor elemzésével és problémafelvetésével, ugyanakkor kételkedem abban, hogy a Tisza Párt magszavazói között ezek a valóban aktuális kérdések visszhangra lelnek.

Ahogy Mandula Viktor egy korábbi cikkében nagyon helyesen megállapította, az O1Gszavazók (Orbán-gyűlölők), akiknek az elmúlt 16 év során semmiféle politikai önbecsülésük nem maradt, bárkire leszavaztak – jelen pillanatban éppen Magyar Péterre –, akiről el tudták képzelni, hogy képes leváltani a kormányt. Tehát „zsebben vannak”, bármit meg lehet tenni velük.

A másik nagy csoport a „politikai tetszhalottak” tábora, akiket a közösségi média algoritmusai segítségével sikerült felébreszteni azzal, hogy az egész választási kampányt egy izgalmas Netflix-sorozattá változtatták. Ez a tömeg valójában menekül a politikai döntésekkel járó felelősség elől, és hidegen hagyják őket a nehéz, sorsfordító kérdések. Nekik bőven elég a saját bajuk és bőven elég volt az az élmény, amit a Tisza nyújtott, jutalmul pedig örömmel fogadták a rendszerbontó koncertet és a Kossuth téri népünnepélyt.

Végül ott vannak a friss választók, akik az elmúlt 16 évben nőttek fel. Történelmi tapasztalat és összehasonlítási alap híján nem rendelkeznek a szükséges kritikai szemlélettel; őket lényegében a Facebook szülte, irányítja és ez valószínűleg így is marad a következő 10-15 évben.

Sok remény tehát nincs arra, hogy az átlagos Tisza-szavazó valaha is feltegye magának ezeket a komoly kérdéseket.