Egyre kevesebben vagyunk ugyan, akik folytatják a szellemi honvédelmet az uniformizáló birodalmi gondolatok ellen, de ez nem lehet ok, mentség arra, hogy kitérjünk a feladat elől!

Az európai – és ezen belül a magyar – irodalom egyik legfontosabb küldetése, hogy könyörtelen tükröt tartson a társadalom elé, és időben rámutasson azokra a morális, technológiai vagy társadalmi veszélyekre, amelyek a civilizációnkat fenyegetik. Az elidegenedés, a lopakodó diktatúrák vagy a morális iránytű elvesztése mellett az írástudóknak ma a kézzelfogható, hús-vér valóságra és a politikai döntések horderejére is figyelmeztetniük kell. Ez a figyelmeztetés sosem volt aktuálisabb, mint most, amikor az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma életbe lép. Ezen az EU alapszerződését mind meghozatalában, mind tartalmában megcsúfoló paktum betartása ugyanis olyan halálos csapdát jelent Magyarország és a magyarság számára, amely alapjaiban veszélyezteti hazánk szuverenitását, kulturális önazonosságát és jövőjét.
Az irodalom, ha bátran műveljük, képes rá, hogy lebontsa a technokrata jelszavak paravánját, és nevén nevezze a ránk leselkedő veszélyt, figyelmeztessen és mozgósítson - az Isten hozta az Európai Birodalomban című könyvemmel erre tettem kísérletet.