Számomra a hódmezővásárhelyi beszéd lényege az volt, hogy a hazánk előtt álló nagy, ország es egyén sorsát befolyásoló kihívásoknak nem bel- hanem külpolitikai megoldása van. Egy tényleges és energiaháborúkkal vívott világrendszerváltás kezdetén vagyunk, amikor egy közepes méretű, sem tengerparttal, sem számottevő ásványkinccsel nem rendelkező ország vezetésének bizony fel kell kötnie a gatyáját, ha meg akarja védeni a polgárait. Itt nem elég, hogy majd eladminisztrálgatom az országot, ide több pénz jut, oda kevesebb stb. Itt nagypályán kell játszani; üres ígérgetés helyett igazi tét pedig az, hogy meg tudjuk-e védeni a
👉rezsicsökkentést
👉az ipart és vele a munkahelyeket
👉a családi adókedvezmény rendszerét stb.

Ide komoly tudással és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező autonóm vezető kell, Orbánnak minden, magyar péternek semmilyen képessége sincs, ami alkalmassá tenné, hogy a nemzetközi politika igencsak viharos tengerén elnavigálja Magyarország hajóját. Ő nem több, mint a birodalmi helytartó, Manfred Weber vazallusa. És egy valamire, de leginkább magára adó választópolgárnak ezt illik átgondolnia.