Mi is a gond a munkásokkal? Azokkal a dolgozó emberekkel, akiket a Kádár rendszer ki-és elhasznált, bekussoltatott, aztán a rendszerváltáskor még egyszer átvert, amikor eladta a fejük fölül, a talpuk alul a gyárat, üzemet és úgy mindent és még örülhettek, ha nem kerültek az utcára. Mi gond velük? Mondjuk az, hogy ellentétben a hóhatár felett elő, az életben minden jót magának vindikáló, minden egyéni kudarcért a kormányt hibáztató, mindenért nyavalygó éttermiségivel, ők még tudják mi a hála; ők még tudják honnan jöttek és hova tartanak; ők még két lábbal a földön állnak és nem olyan hülyék és képmutatók, mint a beképzelt felsőközéposztálybeliek, akiknek elektromos autó az jár, de akkumulátorgyár már büdös, azt vigyék Afrikába. Ez a baj?! Mert, ha ez a baj, akkor inkább alapítok politikát a munkásokra, mint a hálátlan, örökké elégedetlen hóhatárfelettiekre.