A brüsszeli-ukrán applikáció vezetője, a Diákhitel Központ egykori igazgatója és alvezéreinek elszólásai egyértelművé tették, hogy a gyűlöletszekta a várható vereségük esetére egy Majdant készít elő. Ebben partnere leltek a hazai posztkommunista gazdasági (népszerű nevükön Vörösbárók) politikai, média és kulturális valamint ezek felettes énjében a “nyugat” néven emlegetett globális (kifosztási ) mechanizmusokban és az ukrán államban, ami ma egyenlő az ukrán hadsereggel és titkosszolgálatokkal. Ezek a “támogató” erők túl sok pénzt, energiát fektettek az önálló, az ukrán “kalandot” ellenző magyar állam és annak kormányának a megbuktatásába, ezért egy vereség esetén képesek a végsőkig elmenni. Az, hogy az ország, a te, az én, a MI egzisztenciánk erre rámegy, mert ha sikerül a tervük bizony rá fog menni, nem érdekli őket. Azt, hogy mire képesek a céljaik érdekében a különféle színes forradalmak kirobbantásával már megmutatták. Ezért kell meggyőző többséggel nemet mondanunk a káosz, a kifosztás hazai csápjaira; ezért kell ésszel és nem haraggal, indulatból döntenünk. Ne feledjétek a választás napja után is van élet, sőt az igazi “élet” a sors, amit magunknak választunk, csak akkor kezdődik!