“Szívtatok ma rendesen?” -nyugi szívni fogtok rendesen.

Nézem, ahogy az ördög a színpadon egy érzelmektől mentes arcú kissrác testébe bújva egy pillanatra mégis elvigyorogja magát. Lám lám amikor a zene, a showbusiness, színpad adta hatalom találkozik a totális unalommal és ürességgel, akkor mit ki nem lehet hozni ezekből a kialakulatlan személyiségekből. Természetesen, ismerve a valóságot, néhányan biztosan szívtak aznap rendesen, de a többség, ehhez mégiscsak gyáva; ahogy gyáva mind ahhoz az erőszakhoz, macsó életstílushoz, amit a rapperek élnek, illetve általában csak a szövegeik meg fogalmaznak. Így lázadásuk marad a biztonságos konformista szinten; egy mocskos ez, egy kis mocskos az, aztán irány haza a mocskos ez vagy az által a szülőknek megteremtett középosztálybeli jólétbe.
Mi pedig pártállástól függetlenül csak remélni merjük, hogy időben kinövik az ördögöt.