Volt ilyen, nem idegen példákon felnövő, sértődött, ütődött felsőközéposztályunk is.

A hegyvidéki és rózsadombi kaviármarxisták figyelmébe ajánlom Csík Ferenc olimpikon alakját (bővebben Mező Gábor hálózat oldalon).
gyerekek lehetne így is élni️ és nem megsértődni az országra, ha az vagy annak vezetése nem eltartott kisujjal, hanem keményen, érdekek mentén intézi az ügyeinket. Ja, és még valami, ennek az embernek vagy inkább emberfajtának a Karácsony még nem fényünnep és a nemzeti ünnepek nem hosszúhétvégék voltak. Bizony multis okostojások. egykor és talán még most is vannak olyan nők és férfiak, akiknek a szívük és az eszük is a helyén vol/van és azt és akkor használják amikor kell.

“Csik Ferenc nem ment Ausztriába. Életeket mentett a legszörnyűbb időkben. Igazi sportember volt, olimpiai bajnok, de elsősorban ember. Élete, története, kiállása filmre kívánkozik. Nagyszüleinknek és unokáinknak is tartozunk
Csik Ferenc mindössze harminckét éves volt, a keszthelyi temetőben felállított mellszobra márványtábláján ez áll: „Itt élned, s halnod kell”. A visszaemlékezések szerint azért, mert a Szózat soraival válaszolt azoknak, akik helytállásáról kérdezték. Arról, hogy miért nem menekül, amikor mindenki, aki tehette menekült nyugatra.”

Tanuljatok tőle vagy hozzatok el nyugatra, amire annyira vágytok️