A haza maga az élet, te érzéketlen fajankó️

Megint nagyot villantott a Momentumot váltó új globalista párt.
A friss igazolás, Pósfai Gábor, imigyen vélekedik hazáról, népről és hazaszeretetről:

“Nem nemzeti büszkeségre, hanem helyismeretre és az életre igyekeznek nevelni, ahogy én láttam eddig. Örülök, hogy a gyerekeim sokszínű osztályba járnak.” (Tisza Párt)

Persze, az iskolának életre is kell nevelnie, életre, csak nem mindegy, hogy hol és milyen életet élünk. A bárhol emberek tartalmatlan, valódi közösségek nélküli életét vagy a valahol emberek sorközösségét éljük meg. Nem mindegy, hogy a nagyvilágban tekergünk vagy elfogadjuk azt, a fizikai mellett, szellemi, lelki, erkölcsi teret, ahova isten rendelt bennünket. Mert, ha igaz, hogy A nagy világon e kivűl. Nincsen számodra hely; mi mást is tehetnél, mint: Hass, alkoss, gyarapíts: s a HAZA fényre derül. A haza, mert akinek nincs hazája, az olyan árva, olyan kiszolgáltatott, mint amilyen a zsidóság volt holokauszt idején. Haza híján senki sem állt ki értük. Legjobb esetben is a világ országai elfordították a fejüket.Egy túlélő, Tuvya Raviv hagyta rám ezeket a gondolatokat: legyen hazád, mert haza nélkül a családodat sem tudod megvédeni.
Legyen hát hazátok és szeressétek is azt!
Aki pedig erre nem képes az menjen, mondanám, hogy Ausztriába, de ez nem lenne fair az osztrákokkal szemben - szóval az menjen a vörös félholdas Bécsbe️