Én értem, hogy a demokraták által pénzelt médiumok szemében Harris óriási előrelépés Biden után (ugye ez egyrészt elvárás feléjük, hogy így lássák, másrészt az igazság is az, hogy egy darab fa is előrelépés lett volna), de nem érdemes fullba nyomni a kretént.

Trump a magához képest visszafogott, de azért kellően szúrós stílusával dominálni tudott abban a vitában, ahol Harrisnek a bemutatkozásra kellett volna fókuszálni, hiszen még a saját szavazói se tudják pontosan, hogy ki ő.

Ezzel szemben az történt, hogy jó néhány égetően fontos témában (a lejtmenetben lévő amerikai gazdaság, a migráció és a háború), nem egyszerűen szürke és unalmas, kiszámítható és láhatóan a globalista narratívát betűre követő válaszokat adott Harris, de esetenként még ez a szürkeség teret adott arra is, hogy Trump showt csináljon (amiben egyébként ő nagyon jó és nagyon jól érzi magát). Például, amikor azt javasolta Kamalának, hogy fejezzék be a vitát, menjen vissza Washingtonba és rendezze Bidennel a határnál zajló káoszt most. Zseniális.

Ugyanakkor azt is túlzás lenne kijelenteni, hogy ez volt Trump legizgalmasabb és legszórakoztatóbb győzelme és vitája. Közel sem, de talán nem is ez volt a cél az ő oldalukról. Temperamentum, erő, összeszedettség és higgadtság, erre van szüksége ezekben a vészterhes időkben az amerikaiaknak és merem feltételezni, hogy a nyugati világ józanul gondolkodó részének mindenhol. Trump ezt hozta. Ezért győzött.