Olvasom, hogy több kiló liszttel szórtak le klímaaktivisták egy Milánóban kiállított művet. És tudjátok ugyanaz a bukfenc jut eszembe, ami mindig.

Mert a liszt nem csak úgy terem, komoly energiákat igényel embertől, állattól és természettől is. A víz pedig, amivel majd lemossák és hasztalan szemétté alakul az értékes liszt, szintén pazarlás.

És még mindig nem értem: miért nem az igazi pazarlásért szólalnak fel? Azért, hogy a kamuzöld cégek havonta dobnak ki egy telefont, ruhát vagy műanyag karkötőt?

Miért nem néznek magukra és miért nem ismerik fel, hogy éppen a liberális fertő, a féktelen anarchizmus vezetett oda, hogy mindent elpazarolunk?

A környezetvédelemre csak konzervatív válasz van, mert a problémát ennek üldözői okozták.

Ez a történet lényege.