HOL KÉSZÜLT A KÉP: USA VAGY EURÓPA?

15-20 évvel ezelőtt bárki gondolkodás nélkül rávágta volna, hogy USA. Logikusan, hiszen csak ott fordulhat elő, hogy egy átlag civil gépkarabélyhoz jut. Az átlag európai akkoriban legfeljebb pisztolyt, azt is rendőrnél láthatott, olyat meg, hogy lövöldözés? Filmekben. Én a magam részéről ki tudtam volna békülni azzal, ha ez így marad, de nem így lett.

Tegnapelőtt 10 gyereket lőttek le Svédországban, tegnap pedig Brüsszelben lövöldöztek - ismétlem - GÉPKARABÉLYOKKAL.

Ma a fegyvertartás mellett érvelő amerikaiak Európát hozzák fel érvnek. Azt mondják, nálunk nem is legális a fegyvertartás mégis minden hónapra jut egy lövöldözés. És az érvük megáll, még akkor is, ha én személy szerint soha nem érvelnék ilyesmi mellett.

Az érvük megáll és ehhez elég volt az, hogy néhány brüsszeli bürokrata megnyissa a határokat és számolatlanul engedjen be rajta mindenkit. Papírok, ellenőrzés, nyílvántartás nélkül. Ezzel kezdődtek a késelések. Majd jött az ukrán háború ahová elkezdték mindenféle kontroll nélkül önteni a fegyvereket úgy, hogy azt se tudták, mi lesz velük és hiába szóltunk, hogy ez így a feketepiacon fog kikötni, folytatták.

Most itt tartunk.

Sokadik gépkarabélyos eset ez, pedig én emlékszem, hogy amikor tartalékos kiképzésen először lőttünk gépkarabéllyal mindenki a sorban úgy nyúlt a fegyverhez, mintha az nem is erről a világról való lenne. Éreztük a súlyát, tudtuk, hogy mekkora felelősség.

Ezek az idegenek pedig úgy rohangálnak fel-alá Európa utcáin kezükben ugyanazokkal a vasakkal, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne.

Más világ ez. Nem vagyunk erre felkészülve és jó lenne, ha nem is kellene felkészülni.

A kérdés csak az: hány lövésnek kell még eldördülnie, hogy végre Brüsszelben is meghallják?