#amagyarköltészetnapja
Várjuk a nyarat!

Lackfi János
: Balatoni sóvárgó

Mikor lesz majd a lángostól tejfeles a szád?
Mikor lesz, hogy a bikini gumija bevág?

Mikor lesz, hogy kiszőkül a szőr a karomon?
Hogy a vízibicajon a pedált taposom?

Mikor lesz, hogy juj, a hínár combomra ragad?
Mikor lesz, hogy mustrálod a nőket, ne tagadd?

Mikor lesz, hogy a vízparton lefutsz még egy kört,
Hogy a Béla cekkerében hozza már a sört?

Mikor lesz a talponálló megint kiskoszos?
Mikor lesz, hogy ne ugrálj a partról, nagyokos?

Mikor lesz a pecabottal semmit fogni jó?
Mikor lesz, hogy felborít már majdnem a hajó?

Mikor lesz, hogy harmadfok, és jön már a zuhé?
Mikor lesz, hogy szedjük össze, el ne ázzon, hé!

Mikor lesz, hogy hű, a húgod tiszta nőci lett?
Mikor lesz, hogy ne a fűbe dobd a cigidet!

Mikor lesz, hogy a napszemcsi nagyobb, mint az arc?
Mikor lesz, hogy leégésbe mindjárt belehalsz?

Mikor lesz, hogy nem az izgat, pusztul a fajunk?
Mikor lesz, hogy csak ülünk, míg szárad a hajunk?

Mikor lesz, hogy nem is tudod, milyen nap van épp?
Hogy mindennap le a strandra, és se hang, se kép?

Mikor lesz, hogy vörös fejjel fújd a matracot?
Mikor lesz, hogy kifigyel a szőrös pocakod?

Mikor lesz, hogy jeges fröccsre jeges fröccs jöhet?
Mikor lesz, hogy a strandröpi jó kezdőlöket?

Mikor lesz, hogy erre lassúzott velem anyád?
Mikor lesz, hogy százezredszer szól az itt a nyár?

Mikor lesz, hogy kempingszéken ücsörög apu?
Kigombolt ing, verd a blattot, piros az adu?

Mikor lesz, hogy szegény Bundás árnyékban liheg?
Mikor lesz, hogy befizettünk, de a víz hideg!

Mikor lesz, hogy hányas faktor a te naptejed?
Mikor lesz, hogy vegyél sapit, felforr a fejed!

Mikor lesz, hogy megkerüljük bicón a tavat?
Mikor lesz, hogy jaj, a vádlim cipóvá dagadt?

Mikor lesz majd Mars-kolónia a nyaraló?
Pénztárcához szupertitkos széf a takaró?

Mikor lesz az esti koncert faja mulatós?
Mikor lesz, hogy a mama még mindig mutatós?

Mikor lesz, hogy hűtőláda, kovászos ubi?
Mikor lesz, hogy hozott nagyi rántott húst, nyugi!

Mikor lesz, hogy évben egyszer végre Balaton?
Hogy a fásultságot bőrömről lemaratom?

Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén

valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott

én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a…

✍ „A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.”…

„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától…

Sík Sándor:​ ​A hajnal szerelmese

Azt szeretem, aki nevet,
Akinek rózsaszín az arca,
Aki örül, aki kacag,
Aki dalolva megy a harcra.

Enyém az áprilisi szellő.
A feslő bimbót szeretem,
A hasadót, a harmatosat…

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média