Magyar-görög-Dzsudzsák: és mennyivel több volt még emögött!
A profik és az amatőrök rég kielemeztek mindent, de azért tőlünk is hadd jöjjön pár gondolat:
-Dzsudzsák - aki Husztiékkal ellentétben SOHA nem mondta le válogatottbeli szereplését és a legsötétebb órákban is irányította a csapatot - a magyar válogatott újkori sikertörténetének vezéralakja volt. Azért meg, ahogy Bukarestben bevágta a románoknak a 82. percben, már önmagában utcát érdemel.
-Nagyon is jól tudjuk, hogy Dzsudzsival mi a bajuk a fanyalgóknak: sikeres, jómódú és nem ellenzéki - semmiben nem támasztja alá az ő "legyen minden szar"-világképüket. Legalábbis talán joggal feltételezzük ezt.
NB I-es teljesítménye a mostani szezonban is meggyőző volt: gondoljunk csak a Vasas elleni, vagy az Újpest ellen szerzett, félpályás szólója utáni góljára.
-A görögök már messze vannak a Rehhagel-féle 2004-es Eb-győztes szintjüktől, de őket akkor se tudtuk legyőzni, amikor a Dárdai-Storck-féle selejtezőcsoportban a tökutolsó helyen végeztek.
-Mindenesetre nem csak mi gondoltuk úgy, hogy Dzsudzsák megérdemelte a búcsúmeccset és a válogatottságrekordot: a jéghideg, sötét november vasárnapi estén 51 ezer szurkoló gyűlt össze, hogy "tipikus magyarként megint a legvégén..." győzzük le a görögöket. Az első gólt a kis híján megvakult Sallai súlyos sérülése után, maszkban szerezte. A hazai Eb-t térdsérülése miatt kihagyó Kalmár Zsolt (DAC) pedig úgy varrta be a lefújás előtti percekben, hogy a görög kapus még szemmel se tudta azt lekövetni. És igen, a leköszönő csapatkapitány is kiválóan játszott. Kell ennél szebb lezárása az évnek a Nemzetek Ligája-menetelés, majd a gyenge luxemburgi teljesítmény után?
-Ja, és még Fekete-Győr se mert károgni - a magyar focit nemrég még leszarozó, azóta a győzelmek hatására átálló volt pártelnök már dicsérte Dzsudzsákot 
Na, ugye.
/posztok.hu







