Angela Merkel szerint a Nyugatnak figyelembe kellene vennie a másnapot, amikor Oroszországgal háborúzik

A tavaly leköszönt kancellár beszédet mondott a Helmut Kohl Alapítvány megnyitóján, ahol méltatta egykori politikai mentora tevékenységét.

Miután hozta a kötelezőt, tehát kiállt Ukrajna mellett, arról is beszélt, hogy „Kolh soha nem tévesztené szem elől a másnapot”. Merkel hozzátette: „A mára átültetve Kohl mindig párhuzamosan gondolkodna az elképzelhetetlenről, a pillanatnyilag elképzelhetetlenről, nevezetesen arról, hogyan lehetne újra kialakítani valami olyasmit, mint az Oroszországgal való kapcsolatok".

Magyarán: Merkel – Kohlt idézve – a Realpolitik szellemében lépett fel, tudomásul véve, hogy Oroszország az orosz-ukrán háború után is létezni fog, Európa keleti szomszédja marad, ezt egyszerűen tudomásul kell venni, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem.

Ezen okból kifolyólag szerinte pragmatikus viszonyra kell törekedni Moszkvával, mivel ezt diktálják a kölcsönösen előnyös gazdasági érdekek (is).

Ma az európai vezetők közül egyedül Orbán Viktor gondolkodik úgy mint Merkel (és a német egyesítés kancellárja), nem véletlenül tekinthető a magyar miniszterelnök Kohl politikai örökösének.

Kijev reagált Merkel nyilatkozatára, a meglehetősen szabadszájú Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövet arról írt közösségi oldalán, hogy „hosszú éveken át tartó Putyin-barát politikájával lehetővé tette az Ukrajna elleni orosz agressziót”, most pedig „szégyenérzet nélkül filozofál arról, miként lehetne ismét fejlődő pályára állítani a német–orosz kapcsolatokat”.

Tehát Ukrajna szerint Merkel is Putyin-barát, aki lehetővé tette az orosz agressziót. Legalábbis Melnyk párhuzamos valóságában.