Az orosz-ukrán konfliktust nem a katonák kezdték, és nem is ők vetnek annak véget

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka hosszú interjút adott a Mandinernek. A beszélgetés központi témája a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program volt. A kormány idén létrehozott egy honvédelmi alapot, amelyből 2022-ben és 2023-ban 65 milliárd forintot kívánnak honvédelmi fejlesztésekre, illetve katonai felszerelések vásárlására fordítani.

A főképp ellenzéki körökben terjedő, a február 24-én kitört orosz-ukrán háborút megelőző azon kritikákra, miszerint „haderőfejlesztésre semmi szükség, ez kidobott pénz”, a következőképpen reagált a Honvédség parancsnoka: „békeidőben könnyű úgy beszélni, az orosz-ukrán konfliktus azonban sok mindent megváltoztatott. Most, amikor tőlünk keletre háború dúl, délen pattanásig feszül időnként a helyzet, északon a balti államok aggódnak, és egész Európa fegyverkezni kezdett, már mindenki érti, mire is megy a pénz, miért van szükség ütőképes haderőre, miért kell költeni a saját biztonságunkra. Számunkra Magyarország biztonságának megőrzése a legfontosabb, ehhez azonban védelmi képességeink fejlesztésére van szükség.”

Ruszin-Szendi Romulusz elárulta, hogy a hatékonyságnövelés céljából csökkenteni szeretné a bürokratikus adminisztrációt, ezzel párhuzamosan megemelné a harcerő létszámát, például új lövészzászlóaljakat hoznának létre. A katonák létszámával kapcsolatos örökzöld kérdésre azt felelte: „évről-évre egyre többen vagyunk, a létszám folyamatosan emelkedik, egyre többen döntenek úgy, hogy hivatásszerűen szolgálják a hazát.” Az interjúból megtudhattuk, hogy tartalékos létszáma 11 ezer felett van, ezt szeretnék 20 ezerre növelni. A Honvédségnek jelenleg két területvédelmi tartalékos ezrede van, ezt akarják rövid időn belül hétre emelni.

A szerb-koszovói válsággal összefüggésben a Honvédség parancsnoka arról beszélt: „a Balkán szintén az ajtónknál van, számunkra talán az a legfontosabb missziós terület, ezért is vagyunk ott a legnagyobb létszámmal, majdnem 500 fővel jelen. De nem csak mi vesszük komolyan, bennünket is komolyan vesznek szövetségeseink. A NATO legnagyobb szárazföldi missziójának, a KFOR-nak jelenleg magyar katona, Kajári Ferenc vezérőrnagy a parancsnoka, aki kiválóan kezeli a helyzetet, pedig arrafelé megint elég puskaporos a hangulat. Rengeteg visszajelzést kapunk a szövetséges országoktól arról, hogy a magyar vezetés nem csak megállja a helyét, de szintet is lépett az irányítás területén”.

Végezetül az orosz-ukrán háború esetleges eszkalálódásának veszélyével összefüggésben a Honvédség parancsnoka kiemelte: „nyugodtabb lennék, ha a válasz csak a katonákon múlna. De ezt a konfliktust nem ők kezdték, és nem is ők vetnek neki véget. Ez a háború váratlanul ért mindenkit, annak ellenére, hogy felkészültek voltunk egy térségbeli konfliktus esetére. Éppen ezért kezdtük el 2016-ban a haderőfejlesztési programot. Mint a jelenlegi helyzet mutatja, éppen időben”.