Kudarcba fulladt az ellenzéki pedagógussztrájk (sokadik rész)

Sajtóinformációk szerint a magyar pedagógustársadalom kevesebb, mint ötöde csatlakozott a mai sztrájkhoz. A résztvevő tanárok aránya elvileg nyilvánvaló üzenet kellene legyen a szervezők irányába. Már amennyiben érdekelné őket az, hogy mit akar és mit gondol a magyar pedagógustársadalom.

A valóság azonban az, hogy az akciót nem a tanügyi dolgozók érdekében, hanem politikai érdekekből szervezték. Így politikai szempontból akár sikeresnek is mondható: a sztrájk híre bekerül a hírekbe, így a baloldali sajtó térfelén pattog a labda, hogy sikert kreáljon a kudarcból.

Menni fog, hatalmas rutinjuk van benne. Ügyet sem vetnek majd a kiszivárgott információkra, a szervezők jól ismert politikai hátterére.

„Célszerű, ha a sztrájkban résztvevők kék szalagot viselnek és a sztrájk idejére transzparensek is készülnek.” – áll a sztrájkot szervező két pedagógus szakszervezet közös nyilatkozatában.

A kék szalag pedig a Márki-Zay féle MMM jelképe. Ennyit a függetlenségről.

Ez a magyarázata annak is, hogy néhány héttel az országgyűlési választások előtt szervezték meg a demonstrációt, remélve, hogy a tiltakozást el tudjak nyújtani.
Nem sikerült. A tanári kar nagyrésze tanít, mert tanítani akar. A diákok pedig bemennek az iskolába, mert anyu azt mondta. Pont.