Kedves Anna!

A liberalizmus már önmagában egy válságtünet, a lelki és intellektuális téren is vakvágányra futott nyugati ember válsága. Az Istentől elfordult ember igyekezete arra, hogy szellem és lélek nélkül boldoguljon. A liberális demokrácia története semmi másról nem szól, mint a válsággal való eredménytelen küzdelmünkről, amelynek az lett az eredménye, hogy egyre mélyebbre merültünk el a bajban.

Szóval, ha mára a válság is válságba került, akkor talán abba kellene hagyni! Ne erőltessük! Ne próbáljuk megmenteni, megreformálni a liberális demokráciát, rossz alapanyagból sosem lesz jó minőségű termék!