Csodada

Szakállas férfi egy idős nőnek a buszon:
⁃ Elnézést, asszonyom, átadná nekem a helyét?
⁃ Én magának?
⁃ Igen. Én is nő vagyok.
⁃ Maga nő? Hát annak elég szakállas. Én tényleg az vagyok, ráadásul idősebb.
⁃ De én terhes vagyok - tromfol a szakállas pasas.
⁃ Maga terhes? - szalad fel a szemöldöke az idős hölgynek.
⁃ Igen. Női testben születtem férfiként. Amikor átműttettem magam, akkor nem vetettem ki a méhem. És nemrég a párommal, aki férfi testben született nőként, de nem feküdt kés alá, úgy döntöttünk, hogy vállalunk egy gyermeket. Mert a család az család.
⁃ Na, várjon, várjon, lám, jól értem-e: tehát maga női testben született, átműttette magát férfivá, és terhes lett a férfi testben született női párjától, aki viszont férfitestben maradt?
⁃ Igen, jól érti, kedveském - dörmögte a szakállas nőférfi. - A harmadikunk meg genderfluid.
⁃ A mijük micsoda?
⁃ Harmadikunk. Hárman élünk együtt. Ő hol férfi, hol nő, hol egyik sem, hanem valami más. Mikor hogy van kedve.
⁃ És ő milyen testben született?
⁃ Nem tudjuk. Nem mondta.
⁃ De hogy néz ki? - erősködött a néni.
⁃ Hát mikor hogy.
⁃ És ott lent?
⁃ Azt mondom. Mikor hogy. Cseréli.
⁃ Cseréli.
⁃ Cseréli.
⁃ Na, ezt már nem hiszem - hitetlenkedik az idős nő. - Ez nem ilyen csavarozható dolog.
⁃ Dehogynem - somolygott a szakállas férfinő. - Olyant is tud, hogy egyszerre mindkettő van neki.
⁃ És ez maguknak jó?
⁃ Olyankor nem jó, mert akkor csak magával foglalkozik. De joga van hozzá.
⁃ Még az hiányozna, hogy magától teherbe essen.
⁃ Próbálkozik, próbálkozik, de még nem sikerült. Lehet, hogy lombikozni fog.
⁃ Na, én itt leszállok - hátrált az ajtóhoz az idős nő. - Vigyázzon magára, aranyoskám, a szülés nagy fájdalom, de nagy csoda.
⁃ Császár lesz - integetett a szakállas nő. - Az már rutinműtét. A műtéthez meg szokva vagyok, ma már nem érezni semmit.
⁃ Ez a baj - integetett az öregasszony is. - Hogy ma már senki nem érez semmit.