Nem léteznek a szótáramban: megtörni, feladni, megállni, meghajolni...
Pont 2 éve szitává törtem versenybiciklin 3 helyen a jobbkezemet, offoltam a térdem és a fejem, megtagadtam a műtétet, azt mondták, akkor soha sem fog rendbe jönni, de Istennek hála erősebb, mint volt, 6 hónap fizikális és hosszú lelki felépülés időt adott elengedni sportban is az egómat, a forró fejemet, felismerni a türelem rózsát termő, és a higgadtság kincset érő jelentőségét. Sokan motiváltak út közben, sport közben is, hála érte! Ráadásul, atomjaimról, csont darabkáimból úgy épültem fel újra, hogy van elég erőm segíteni azoknak, akik most élnek át hasonlót, amit nekem kellett 2 éve és/vagy közel 2 éven át. Nem állunk meg soha, Isten adjon erőt mindenkinek a maga útján és a maga küzdelmei során!